Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
1022 hozzászólásomban utalni próbáltam. A minőségügy megtanított arra, hogy a dolgokat többféleképpen lehet szemlélni, pozitív oldalról közelítve, előnyöket is lehet ebből kovácsolni. Visszatérve arra, hogy a törvény keret: a gyakorlat dönti el, hogy mennyi valósul meg abból a törvényből, amelynek módosításán most fáradozunk. Az iskolai autonómia adott lehetőséget arra, ho gy a saját iskolámmal azokat az eredményeket elérjük, amelyekről az előbbiekben beszámoltam. Azt gondolom, hogy ez a módosítás jobbító szándékkal született. Ezen próbáljunk meg ügyködni egy újfajta együttműködő politikai kultúra keretében, amelynek én nagy on nagy partneri viszonyát (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) látnám a jövőben. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : TataiTóth András következik. TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Természetesen nem tudom egy kétperces hozzászólásban pótolni Révész képviselő úr számára mindazt, amit ma délelőtt elmulasztott. Harminc percen keresztül tettem kísérletet arra, hogy a parlament számára világossá tegyem azt az álláspontomat, hogy hogy helyezkedik el a most beterjesz tett két törvényjavaslat egy átfogóbb koncepcióban, ami a gyerekek, a magyar ifjúság érdekét szolgálja, vagy amely koncepció ezt szolgálja. Miután nem abban az irányban ment a mai beszélgetés a végén, ami Révész képviselő úr ízlésének megfelelt, igyekezett visszazökkenteni a párbeszédet, lehúzni arra a szintre, amelyről kezdett felemelkedni (Révész Máriusz: Ez is kár volt.) , tehát én itt abba is hagyom a reagálást, megköszönve azoknak a képviselőtársaimnak a normális hangvételét a patkó mindkét oldalán, aki k elkezdtek egymás gondolataira valódi érdeklődéssel figyelni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Szabó Zoltáné a szó. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Én magam is azt akartam mondani, hogy kezdett már itt valami - ha párbeszédnek nehezen is nevezhető, de legalábbis - egymásra odafigyelés kialakulni, amikor Révész Máriusz ismét szólásra emelkedett. Mégis megpróbálok azon a nyomvonalon válaszolni neki. Ő azt mondja, hogy ez semmit nem old meg azokból a problémákból, amelyekről itt szó volt. Igaze az, hogy a kistelepülésen élők, kistelepülési iskolába járók esélyei lényegesen rosszabbak, mint a másokéi? Igaz. Tartalmaz a törvény rendelkezéseket arra, hogy ezen változtassunk? Tartalmaz. Igaze az, hogy a nyelvtudás katasztrofális helyzetben van ma Magyarországon? Igaz. Tartalmaze a törvény arra vonatkozó javaslatokat, előírásokat, hogy ezen változtatni lehessen? Tartalmaz bizony. Igaze az, hogy az alapkészségek elsajátításával Magyarországon baj van? Minden felmérés sajnos ezt mutatja, és nem az utolsó két, négy, nyolc vagy tíz évben, hanem harminc évre visszamenőleg. Tartalmaz erre nézve megoldási javaslatot a törvényjavaslat? Tartalmaz. Igaze az, hogy a minőséggel elég jelentős bajok vannak a magyar közoktatásban? Sajnos igaz. Tartalmaze olyan minőségbiztosítási rendelkezéseket ez a törvényjavaslat, amelyek ezen segíthetnek? Tartalmaz.
