Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - RÓNAVÖLGYI ENDRÉNÉ (MSZP):
1012 Mondok jó példát az együttműködésre: a szerencsi többcélú kistérségi társulás területén, mint ahogy egész BorsodAbaújZemplén megye területén is, a települési együttműködé snek nagy hagyománya van. A fenntartók már 1997ben felismerték azt, hogy sokkal hatékonyabban tudnak közösen ellátni bizonyos közoktatási feladatokat. Egyedülálló kezdeményezésként 19 település még a kistérségi társulás megalakulása előtt közösen gondolko dott és bátran cselekedett a szakszolgálat, a szakmai szolgáltatás, a szaktanácsadás, a tanügyigazgatás és a mérésértékelés területén. Ez az együttgondolkodás hatékonyan működött a tehetséggondozó, illetve a felzárkóztató tevékenység során is. Az óraszám emelése nagy vitát váltott ki itt a Házban, és vált ki pedagóguskörökben is. Nem örülünk neki, valószínű, mások sem fognak, ugyanakkor az mégiscsak jó dolog, hogy a fennmaradó óraszámban egyre többen, egyre több pedagógus foglalkozhat a tehetséggondozással és a felzárkóztatással. Nem új dologról van szó. A szorgalmas, lelkiismeretes pedagógus kollégák tették ezt korábban is. A kötelező óra letudtával nem zárták be az iskola kapuját, hanem mentek, elbújtak az iskola valamelyik szegletében, és készítették és készítik fel a gyerekeket a tanulmányi versenyekre, a különböző megmérettetésekre. Annyiban változik a helyzet, hogy most azokat is szorgalmazhatjuk, azokat a pedagógusokat is erre a feladatra, akik korábban ezt nem tartották fontosnak. Tisztelt Képviselőt ársaim! Minden ország közoktatási rendszerének fontos kérdése, hogy miként tudja összehangolni a tanári munkaerő keresleti és kínálati oldalát. Az alacsony születési számok miatt fokozatosan csökken a pedagógusokra jutó iskoláskorú gyermekek száma. A folya matosan csökkenő tanulói létszám ellenére - a szakmunkásképzés kivételével - minden oktatási szinten nőtt a közoktatásban dolgozó pedagógusok száma. Az alacsony tanulószám és a magas tanárlétszám hozza magával a tanulópedagógus arány alacsony értékét. Min él alacsonyabb az egy pedagógusra jutó tanulók száma, annál előnyösebb a tanulók hozzáférése a tanítás erőforrásaihoz. Ez azonban egy csalóka statisztikát is eredményezhet, hiszen így megnövekednek az oktatási szféra kiadásai, így viszonylag kevesebb anyag i erőforrás juthat a tanárbérek növelésére, az új technikai beruházásokra. Az alacsony tanulópedagógus arány hazánkban inkább arra a helyzetre utal, hogy az oktatási rendszer teljes foglalkoztatottsága továbbra is maga után vonja az alacsony bérezés és az alacsony pénzügyi hatékonyság problémáját. A közoktatási reform céljai között megfogalmazódott, hogy az Európai Unióban utolsók vagyunk az idegen nyelv tudása terén. Kérdezhetnénk, miért olyan ijesztő tény, hogy Magyarország lakosságának 75 százaléka nem beszél idegen nyelvet. Miért olyan fontos cél? Mert az idegennyelvtudás elterjesztése és általánossá tétele elősegíti a kereskedelmi, pénzügyi, tudományos, kulturális és egyéb kapcsolatok kiépülését hazánk és az Európai Unió többi tagállama között; egyébk ént némán közlekedünk a világban, némán közlekedünk Európában. Csak támogatni lehet azt a cselekvési tervet, hogy minden középiskolás alanyi jogon tanulhasson idegen nyelvet, tanulhassa az angol nyelvet. Jelentős előrelépést jelenthet a nyelvoktatás színvo nalának emelése tekintetében, hogy az intézményvezető elrendelheti a pedagógus munkavégzését a tanórán kívüli foglalkozások megtartására, így például a szakkörök, a nyelvi előkészítők, képzések megtartására, ahol a tantervi követelmények teljesítésén felül mód nyílik a differenciált, egyénre szabott képességfejlesztésre. (17.20) A tanári kötelező óraszámok emelésével azonban célszerű átgondolni, hogy a kötelező órán kívül még milyen feladatot lát el a pedagógus. A pedagógus tudását valóban az oktatásnevelé s
