Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - RÓNAVÖLGYI ENDRÉNÉ (MSZP):
1010 Amikor uralomra jutott a szocializmus a második világháború után, közösséget mondtak, és a legelső törvénykezési megoldásaikkal a közössé geket verték széjjel. Nagyon fontos volna az alapvető közösségépítési fogásokat megtanítani. A mai társadalom, a mai fiatal ezeket egyáltalán nem ismeri, nem tudja, hogy hogyan működik egy közösség, hogyan kell ezt építeni, és erre múlhatatlanul szükség vo lna. Az érzelmi életre nevelés kérdése: a rendszerváltoztatás utáni első kormányban Andrásfalvy Bertalan miniszter úr erről itt a parlamentben és újságcikkben is külön fokozott hangsúllyal írt és beszélt, kezdeményezte az érzelmi életre nevelést egy cikkéb en. Ennek minden tantárgyban meg kell jelenni, mert ma érzelmi analfabéták kerülnek ki az iskolából. Hogy mennyire fontos dolog ez? Az iskola és a társadalom még ma is alapvetően az IQt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , a tudásalapú intelligenciát, az értelmi intelligenciát veszi számba. Ezzel szemben ma már az EQ, vagyis az érzelmi intelligencia is fontos tényező (Az elnök csenget.) , és azt gondolom, hogy a házasság, a családi élet számára ezek nagyon fontos dolgok. Befeje ző mondatom az, hogy ma új emancipációt kellene hirdetni, a házasságot, a családot kell hovatovább emancipálni a valódi és páros magánnyal, illetve a félkapcsolatokkal szemben. Ez volna (Az elnök csenget.) igazán modern és igazságos, nem a benyújtott törvé nyjavaslat. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Eörsi Mátyás kért szót két percre. DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Itt nagyon sok pedagógus vitatkozik, ezért mint gyakorló apa hadd meséljek önöknek egy törté netet. Amikor egy szülői értekezleten a tanár azt mondta, hogy segítsek, mert a gyerek az iskolában sokat játszik, akkor azt mondtam neki, hogy megpróbálok, csak én is kérem az ő segítségét: a gyerek a kádból mindig kidobja a szappant este, és segítsen. Be csületére legyen szólva, jót nevetett, mert megértette, hogy az iskola dolga az iskola dolga, és a család dolga a család dolga. Bevallom őszintén, elhűlve hallgattam László Tamás képviselőtársamat, hogy az iskola dolga, mondjuk, a férfivá nevelés lenne. Ne m tudom, egészen pontosan mire gondol. Szerintem a többségnek megy ez iskola nélkül is. Amire szeretném képviselőtársaim figyelmét fölhívni, az az, hogy tényleg a család válságban van, ezt tudjuk, de hát az iskola nem tudja megoldani ezeket a problémákat. Én azt javaslom képviselőtársaimnak, hogy legyenek kereszténydemokraták, legyenek szocialisták és persze még inkább liberálisak, abban a szellemben, amit ők jónak tartanak, neveljék a gyerekeiket. (17.10) Adjanak egy olyan mintát, amely számukra követhető, s azt ígérem önöknek, hogy akkor nem kell az iskola után kiabálni, az iskola tanítsa meg, hogy milyen a jó apa, milyen a jó anya, milyen a jó család; ez rajtunk, felnőtteken, szülőkön múlik. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (H arrach Péter) : Rónavölgyi Endréné képviselő asszonyé a szó. RÓNAVÖLGYI ENDRÉNÉ (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! A pedagógiának nemcsak az a feladata, hogy az ősök műveltségét átszármaztassa, hanem hogy illeszkedjék is a mai világhoz. Bát hory Zoltán
