Országgyűlési napló - 2006. évi nyári rendkívüli ülésszak
2006. július 4 (12. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP):
1007 DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem tudom, hogy ugyanazt a felszólalást hallottuke, Tóth Tiborné képviselőtársunk számításaim szerint négy ízben mondta el a hozzászólásában azt, hogy racionalizálás, úgyhogy ha Babák Mihály nem hallotta ezt ki az ő szavaiból, azt nem tökéletesen értem. Mindenesetre racionalizálni sajnos kell. Tisztelt képviselő úr, ha meg tetszik nézni a költségvetést, tudomásom szerint ön a költségvetési biz ottság tagja, az elmúlt négy évben a közoktatásra fordított kiadások csaknem megduplázódtak. (Babák Mihály: Félreérti. A költségek.) Mondom, a kiadások csaknem megduplázódtak. Ha ilyen ütemben növekszik tovább a közoktatásra fordítandó költségvetési kiadás , ugye, mindannyian ismerjük a kettő haladványai szerinti búzaszemeket a sakktáblán az egykori perzsa találós kérdésből, tehát ha ez ilyen ütemben növekszik, akkor könnyű belátni, hogy nem sok ciklus múlva a teljes GDPt közoktatásra kell költenünk. Nem ak ar senki kivonni pénzt a közoktatásból. Ennek a növekedési dinamikának kéne valahogy gátat szabni úgy, hogy a belső tartalékokat tárjuk fel, hogy ugyanabból az összegből vagy csak kevésbé növekvő összegből jobb közoktatást csinálunk, azokat a feladatokat é sszerűbben látjuk el. Képviselő Úr! A Nemzeti Bank elnöke nem a szocialistaszabad demokrata kormány pénzügyminisztere volt. A Nemzeti Bank elnöke több ízben elmondta, hogy 200 ezer közalkalmazottat és köztisztviselőt kellene elbocsátani. Mi nem akarunk 20 0 ezer közalkalmazottat és köztisztviselőt elbocsátani, mi nem Járai Zsigmondra hallgatunk. De azt mégsem lehet mondani, hogy a közszféra érinthetetlen, mert önök úgy látják. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Ké tperces felszólalásra megadom a szót Tóth Tibornénak, az MSZP képviselő asszonyának. Parancsoljon! TÓTH TIBORNÉ DR. (MSZP) : Tisztelt Képviselőtársam! Megszólíttattam három kérdésben Kisiskolák kérdése: a mosonmagyaróvári kistérségi társulás keretében hat i skolatársulás működik. Tíz évvel ezelőtt keletkezett az első, gyakorlatorientált céllal, nagyon jól működik. Egy éve alakult az utolsó társulás Máriakálnok, Mosonmagyaróvár viszonylatában, és nem afelé tendál, hogy megszűnjön a máriakálnoki iskola, hanem a felé, hogy a szakképzésből is helyezzenek ki. A gyakorlat hozott létre olyan dolgokat, amelynek mintája követendő. Azt gondolom, optimista ember vagyok, és hiszem is, hogy a kisiskolák megszűnése nem fenyeget bennünket a jelenlegi oktatási törvénymódosítás sal. Említette az óraszámváltozások pedagógusmunkahelyeket megszüntető voltát, valóban, ne kerülgessük ezt a kérdést, az óraszámemeléssel pedagógusmunkahelyek kérdőjeleződnek meg. De nem véletlen, hogy az egyéni teljesítményértékelésről is beszéltem az i mént, hiszen az iskolámban tíz éve működik ilyen rendszer, amelynek a vége a jó pedagógusok megerősítése, továbbképzések és életpályamodellépítés, valamint a leggyengébbeknek a megegyezéssel történő leépítése, de a leggyengébbeké, igazgatói hatáskörbe uta lva, hogy ezzel is a minőséget, a pedagógus minőségét növeljük egy iskolán belül. A harmadik dolog pedig a csoportlétszámok kérdése volt. Úgy gondolom, be kell lássuk, hogy van egy olyan határ, amely alatt csoport nem működhet. Ezt meg kell tudnunk határoz ni majd. Három gyerekért sehol, egyetlen kistelepülésen sem működhet iskola. Ezt mindannyiunknak be kell látni, és úgy gondolom, hogy ebben a létszámhatárban meg fog tudni egyezni akár mind a két oldal is.
