Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. június 8 (3. szám) - „Új Magyarország - szabadság és szolidaritás. A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010” című kormányprogram vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZŰCS LAJOS jegyző: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök-jelölt:
51 hogy megváltozassuk a magyar viszonyokat, hogy megváltoztassuk a hétköznapi életet, 2007től évente közforrásból átlagosan 1000 milliárd forintot fog tudni arra költeni és abba beruházni, hogy megváltozzanak hétköznapi viszonyaink. Ezermilliár d forintot! Minden magyar állampolgárra százezer forintnyi befektetés fog jutni európai és nemzeti közforrásból. Ezt ki fogja egészíteni egy ugyanekkora, magántőkéből, hazai és külföldi tőkéből származó forrás. Ez a fejlesztési forrástömeg, jól tudjuk - me gtanították nekünk az egyetemen annak idején , érdemben meghaladja a XIXXX. század fordulójának nagy, a gazdaság és társadalom átalakítását finanszírozó programjai volumenét. Ez a közforrástömeg nagyobb, mint az elmúlt másfél évtizedben Magyarországra jö tt magán működő tőke. Magyarország közösen olyan országátalakító programról dönthet - az európai uniós Magyarország , amelynek még csak a közelében sem volt az elmúlt években vagy évtizedekben. Az az igazi nagy kérdés, hogy át tudjuke alakítani az ország ot; nyugodt, nyitott, nyugatias országgá tudjuke tenni, fölhasználva a soha korábban meg nem volt lehetőséget, nem egyszerűen utakat építve, hanem emberi viszonyokat átalakítva: kultúrát és magatartásmódot. Tudunke teremteni egy új Magyarországot nem elk öltve a pénzt, hanem beruházva a jövőbe? Ennek a forrásnak a felhasználásával európai értelemben is versenyképes, intenzív tudásközpontok jönnek létre városainkban, nagyobb városokban: Szegedtől Pécsen át Debrecentől Miskolcig vagy éppen Győrig, de mindjár t ott vannak mellettük akár Székesfehérvár, akár Veszprém, akár Szombathely vagy akár Nyíregyháza. Új minőségű kapcsolat tud létrejönni falu és város között, összekapaszkodva kistérségben és régióban; kinyitva falvak sokaságát, közlekedést és utat teremtve . Az út nem egyszerűen betoncsík, az út a munka lehetősége. A munka a kitörés lehetősége, az iskolába járás lehetősége; annak az elfelejtése, hogy kell vinni nejlonszatyorban még egy cipőt, hogy ha az ember kijutott a sáros mellékutcákból, akkor elmehessen dolgozni és elmehessen tanulni; hogy létrejön egy új szolgáltató Magyarország, a posztmodern utáni modern kor Magyarországa, amelyben Magyarország üzleti, logisztikai központ vagy éppen idegenforgalmi központja ennek a régiónak, ahol viruló kis- és középv állalkozások sokasága válik versenyképessé, munkát adva és egy új közös kultúrát elsajátítva. (9.30) Új iparágak jelennek meg, amelyek átalakítják a vidéket, és átalakítják a mezőgazdaságot is. Bioenergiatermelésben Magyarország Európa egyik legjobbja tud lenni. Átalakul a mezőgazdaság, környezetgazdasággá, részben tájvédelemmé is alakulva, átalakítja ez a falvakat. Megújulnak teljes közlekedési rendszerek, nem egyszerűen csak utakat építünk, hanem a vasúti és közúti közlekedés integrációjával egy, a mainá l az embereket jobban szolgáló közlekedés lesz. Átfogó térség- és kistérségfejlesztési programok indulnak, csökkentve a különbséget vidék és város között, elindítva soktucatnyi kistérséget végre a lemaradásból és a leszakadásból a fölkapaszkodás felé. Bát ran és okosan több forrást, több fejlesztés lehetőségét engedni Békésnek, Biharnak, átfogó programokat indítani a Duna mentén, a Tisza mentén vagy épp a Balaton környékén, közben országos programok indulnak, hogy legyen egy modern, korszerű egészségügyi és oktatási rendszerünk. Városközpontok alakulnak át, és lakótelepek újulnak meg, közben fölszámoljuk 1520 év iszonytató környezetszennyezési gondjainak sokaságát. Jó minőségű ivóvize lesz DélAlföld sok száz falvának és közben a szélessávú internet, a köz hozzáférése, annak a lehetősége megteremtődik minden egyes magyar településen. Ilyen fejlesztési programja Magyarországnak soha a történelemben nem volt. Ha van kihívás, akkor az, hogy ezzel hogyan fogunk élni. Vitatkozhatunk mi egymással, hölgyeim és urai m, hogy ki mit nyilatkozott valamelyik újságnak. Vitatkozhatunk mi arról, hogy kié inkább a magyar történelem öröksége. Vitatkozhatunk mi arról, hogy vajon ki a demokratább és ki a modernebb. Őszintén szólva, azt gondolom, Magyarországot ma elsősorban az k ell hogy érdekelje, hogy képese élni ezzel a történelmi eséllyel ez az ország, hogy képese átalakítani a hétköznapi életviszonyokat, hogy ne legyen bántóan nagy különbség akkor, amikor átlépjük, mondjuk, Magyarország nyugati határát, azt
