Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. június 8 (3. szám) - „Új Magyarország - szabadság és szolidaritás. A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010” című kormányprogram vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZŰCS LAJOS jegyző: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök-jelölt:
52 mondva, hogy mi is érünk annyit, mint bárki tőlünk nyugatra, mi is megérdemeljük, hogy a hétköznapi életviszonyaink ugyanolyanok legyenek. Hát erről szól ez a program, hogy ezt meg lehet csinálni, hogy egyszerűen nemcsak elköltjük a pénzt, hanem beruházunk, hogy ezzel a p rogrammal ráadásul meg fog teremtődni egy új magyar, a kis- és középvállalkozások széles világára épülő modern ipar és szolgáltatási világ. Azt akarjuk, hogy ebből az intenzív beruházásból döntően a magyar nemzeti ipar és gazdaság erősödjön meg. Ehhez okos piacszabályozás, helyenként okos piacvédelem és - tegyük hozzá akkor már itt - a korábbinál lényegesen hatékonyabb és bátrabb fogyasztóvédelem is kell. Igen, ehhez valóságos országreformra van szükség, országreformra, hogy ez ne elveszett lehetőség legyen , hanem valóságos lehetőség; a szabadság és a felelősség összekapcsolása, a partnerség és együttműködés kultúrájának megteremtése. A politikában és a közéletben is annak elfogadása, hogy Magyarországot mi, ahányan vagyunk, nekünk kell formálni, hogy el leh et fogadni azt, hogy van egy közös történelmi, politikai múltunk, amelyben lehet megengedően fogalmazni, és lehet engedni, hogy közösen birtokba vegyük, bármennyire is vitatható ez az örökség, nem bezárkózni csak saját politikai örökségünkbe, s nem felszis szenni akkor, ha azt mondják jobboldali barátaink, hogy éppen Apor Vilmosban vagy Prohászkában látnak olyan örökséget, amelyet ápolni kell. Igen, nagyon jó, még ha annak vannak vitatható részei, vagy fordítva, engedd, hogy a baloldal tisztelje Kéthly Annát vagy becsben tartani a nemzeti liberálisok történelmi örökségét, Deáktól Eötvösig, és tiszteletben tartani a rendszerváltás sokszínű örökségét Göncztől Antallig; ha végre tudunk nyitott mondatokban fogalmazni, és nem az a vita közöttünk, hogy melyikünké a múlt - közös , engedni a múltnak azt a darabkáját legalább közösnek megmaradni, ami vállalható. Vitatható szinte mindene a XX. századnak. Bonyolult és összetett volt ez a XX. század. De mi lenne, ha elfogadnánk, hogy abban nagyon sok olyan elem van, amel yet bal- és jobboldal, még ha nem is saját örökségének tekint közvetlenül, olyan nemzeti örökség részeként tisztel, amely összeköt bennünket, és nem szétválaszt. Haladás, vagy maradás? Igen, ez a kérdés. Merünke elindulni, és az új világ robogó vonatára f elülni? Merjüke alkalmassá tenni az államot, hogy ennek a szerepnek megfeleljen? Azt mondjuk, hogy ahhoz, hogy élni tudjunk ezzel a lehetőséggel, át kell alakítani az államszervezetet, át kell alakítani az oktatás, a képzés, a szociális rendszer, a munka világának sok ügyét, az egészségügy rendszerét, és át kell alakítani az állam pénzügyigazdálkodási rendszerének soksok elemét. Sok a dolgunk ahhoz, hogy az állam ne teher legyen, hanem szolgáljon bennünket. Igen, az állam az adófizetők pénzéből él. Ha pe dig abból él, akkor ezzel hatékonyan kell bánnia, kevesebből többet kell nyújtania. Több felelősség, kevesebb privilégium - igen, magunkon kell kezdeni. Igen, legyen kisebb a parlament, fogadjuk el az ellenzék javaslatát, hogyha azt mondja, hogy legyen ket tőszáz fő. Legyen kettőszáz! Tegyük hozzá, hogy legyen egyfordulós választás, és legyen vegyes választási rendszer. Ezt meg fogadják el ők, és meg tudunk egyezni nagyon gyorsan. Igen, legyen kevesebb önkormányzati képviselő. Fogjuk vissza a tiszteletdíjaka t, legyen ellenőrzött a költségtérítés, legyenek erősek az önkormányzatok, de működjenek együtt, tartsanak fenn közös intézményeket, tartsanak fenn közös igazgatást. Az állam egyre inkább vigye közelebb funkcióját az emberekhez, regionalizálja funkciójának sokaságát, közlekedéstől egy sor más funkcióig. Szervezzük meg regionálisan életünket! Nagyon biztató az önkormányzati szövetségek tegnapi támogató megállapodása, hétből hatan aláírták azt a nyilatkozatot, hogy támogatják a regionalizálást. Igen, szervezz ük meg a rendőrséget és az APEHot is regionális alapon! Igen, 2009ben például tartsuk meg az első regionális önkormányzati választásokat. Igen, legyen karcsúbb az igazgatás! Az államtitkárok számát összességében csaknem megfelezzük. A volt helyettes álla mtitkároknak megfelelő szakállamtitkárokat közel megfelezzük, a régi létszám 54 százaléka lesz. Igaz ez a főosztályvezetőkre. Az engedélyezett létszám 2006 eleje és 2007 eleje között a központi igazgatásban több mint 23 százalékkal fog csökkenni. A nyolcez er fős központi
