Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. június 8 (3. szám) - „Új Magyarország - szabadság és szolidaritás. A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010” című kormányprogram vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZŰCS LAJOS jegyző: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök-jelölt:
50 Nem egy esetben egyoldalúak a megfogalmazások, nem egy esetben hiányzik arra konkrét válasz, hogy az erős gazdaság és az igazságos társadalom együt tes céljai hogyan érvényesíthetőek. Nem kétséges, hogy új egyensúlyt kell teremteni. Új egyensúlyt annak érdekében, hogy Magyarország ne egy bezárkózó, a világnak a hátát mutató ország legyen, amely úgy gondolja, hogy akképpen semmiképpen nem lehet sikeres , ha bezárkózik a maga pörlekedő, helyenként múltba forduló világába, akként nem lehet sikeres, ha azt hiszi, hogy kirekesztheti a világ új igazságait Magyarországról; de úgy igen, ha felkészül arra, hogy megvívja a maga küzdelmét, és segít abban, hogy min degyikőnk - valamennyi magyar polgár és családjaik is , egyetemeink is, vállalataink is, intézményeink ebben a küzdelemben és ebben a versenyben sikeresen helytállhassanak. Magyarország ahelyett, hogy bátran megpróbálta volna alakítani az új realitásokat, helyenként alkalmazkodva, helyenként pedig változtatva ezen, egyre inkább befelé fordult, lelassult, társadalmigazdasági struktúrája megmerevedett, és nem egy esetben önmaga vitáiba gabalyodott. Meg kell mozdítani az országot. Ki kell mozdítani ezekből a z önmagában és önmagáért való viták hosszú sorából. Nem lehet más célja az új Magyarország programját kínálóknak, mint hogy olyan országot teremtsenek, amelyben nyugatias életviszonyok vannak. Mondom nyugodtan - ma már ehhez semmilyenfajta bátorság nem kel l , ha úgy tetszik, igen, polgári Magyarországot kell teremteni. De kérem szépen, a polgári Magyarország arról szól, hogy fel vannak vértezve magyarok milliói azokkal a képességekkel, amelyekkel meg tudják állni a versenyben a helyüket, hogy szabadok és a utonómok, hogy a szabadsághoz felelősség társul, hogy modern tudás birtokában vannak, hogy nem alávetettek, hogy nem félnek megküzdeni az igazukért, hogy bátor és demokratikus viszonyok veszik őket körül. Igen, hogy képesek integrálódni a modern világba; h ogy nem visszafelé, hanem előre néznek; hogy a magánkezdeményezéseknek, a piacnak, a sikernek újra visszaadjuk a maga értelmét és hitelét; hogy jó minőségű munkahelyeket teremtünk; hogy megváltozik a képzés, amely sokkal inkább képességeket - nem egyszerűe n csak tudást - ad, az alkalmazkodás képességével ruházva fel mindenkit, hogy egész életében változhasson együtt a világgal, hogy nem lezár folyamatokat, hanem kinyit; ehhez modern iskolarendszert, szakképzést teremt; hogy igazságos és hatékony szociális r endszert - széles értelemben vett szociális rendszert - teremtünk; hogy szolgáló, szolgáltató és befektető államot hozunk létre ennek érdekében. Nem lehet más a cél: nyugatias, polgári Magyarországot teremteni erős patriótapolitikával, amelynek egyetlenegy igazi fundamentuma van: versenyképessé tenni az országot mint egészet, a nemzetet, és versenyképessé tenni mindenkit, minden polgárt, minden családot, minden vállalkozást; óvni és gyarapítani nemzeti kincsünket és kultúránkat, és együtt maradni, azt tudom ásul venni, hogy nem egyéni küzdelmeink vannak, hanem létezik a nemzeti közösség, amely nem egyszerűen történelmi és kulturális közösség, hanem a mai napban is létező szociális és gazdasági közösség is. Mert ha a nemzet egyszerre mind a három, kulturális é s történelmi közösség, szociális és gazdasági közösség együtt, és ezt elfogadjuk, és hogy e tekintetben is van feladatunk, hogy ezt így együtt versenyképessé és összetartóvá tegyük, akkor Magyarország sikeres lesz. De ehhez új egyensúlyt kell teremteni múl t és jövő, nemzet és köztársaság között, egyéni és közfelelősség között. Az új egyensúly az, amely nem a változatlanság egyensúlya, hanem a folyamatos változás egyensúlya. Nem arról szól Magyarország, hogy hol elindulunk, hol meg megállunk, hogy soksok év változatlanságát hirtelen pedig nagy reformkorszakok váltják fel. A reformok arról szólnak, hogy Magyarország elfogadja, hogy a világgal együtt kell változnia, sőt ha ügyes, akkor még gyorsabban és okosabban változik, mint a világ, és egyegy ponton akár megpróbál változtatni a világon. Ez igen, ez nemzeti program! Ez az, amiért érdemes megküzdeni, ez az, amivel Magyarországot erőssé és sikeressé lehet tenni. Ami történelmileg előttünk áll és példátlan, az a magyar történelem legintenzívebb társadalmigazd asági modernizációt szolgáló befektetési és beruházási programja. Olyan program, amely az elmúlt évtizedekben demokratikus körülmények között - merthogy ilyen korábban nem volt, azt mondhatjuk, hogy soha - a magyar történelemben nem volt. Az új Magyarorszá g programja,
