Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. május 30 (2. szám) - A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. WIENER GYÖRGY, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
27 Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez nem érkezett módosító javaslat, részletes vitára nem kerül sor. Most a határozathozatal következik. Felhívom képviselőtár saim figyelmét, hogy a törvényjavaslat elfogadásához az alkotmány 24. § (3) bekezdése alapján az országgyűlési képviselők kétharmadának, azaz 258 képviselőnek az igen szavazata szükséges. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló T/60. számú törvényjavaslatot. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 323 igen, 27 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta. A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a központi álla migazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája és a határozathozatal. Az előterjesztést új változatban T/62. számon kapták kézhez. Megadom a szót először Wiener György képviselő úrn ak, a bizottság előadójának, ötperces időkeretben. Képviselő úr, öné a szó. DR. WIENER GYÖRGY , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az alkotmán yügyi és igazságügyi bizottság megvitatta a T/62. számú törvényjavaslatot, és azt 16 szavazattal, 13 ellenében tárgysorozatba vette, illetőleg általános vitára alkalmasnak nyilvánította. Az alkotmányügyi bizottság ülésén viszonylag éles vita bontakozott ki arról, hogy a törvényjavaslat (Zaj. - Az elnök csenget.) megfelele a magyar alkotmányosság hagyományainak, és szolgáljae azokat a célokat, amelyeket a következő négy évben az országreform kapcsán a magyar államszervezetnek teljesítenie kell. A vita két csomópont körül forgott. Az első csomópont az volt, hogy több ellenzéki képviselő támadta azokat a kategóriákat (Zaj. - Az elnök csenget.) , amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz, arra hivatkozva, hogy azok ellentétesek a magyar közjogi hagyományokkal. (15. 30) Így élesen bírálták az államigazgatás fogalmának a használatát, élesen bírálták azt, hogy a kabinetről a törvény rendelkezzen, élesen bírálták az autonóm államigazgatási szerv fogalmának az alkalmazását is, és visszatértek arra a vitá ra, amely a miniszterhelyettes elnevezés körül korábban kialakult. A kormánypárt, illetőleg a két kormánypárt álláspontja az volt, hogy az államigazgatás fogalmának az alkalmazása jelenleg is elfogadható, megfelel az alkotmányos berendezkedésnek, sőt ezt a kategóriát maga az alkotmány is használja. Ezen túlmenően több olyan kormányhatározat is született - így például 199094 között is , amelyek az államigazgatás területi vagy átfogó reformjáról szóltak. Felmerült a két kormánypárt részéről az az igény, hog y a változásoknak megfelelően kell új államigazgatási, illetőleg alkotmányjogi fogalmakat kialakítani. Az autonóm államigazgatási szervek jelenleg is léteznek, noha ezt a kategóriát jelenleg egyetlenegy törvény sem tartalmazza, de a tudományosság már másfé l évtizede él ennek a fogalomnak az alkalmazásával. Ilyen autonóm