Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. május 30 (2. szám) - A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. WIENER GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
28 közigazgatási szerv jelenleg is a Gazdasági Versenyhivatal, jelenleg is ilyen az ORTT irodájának a státusa, és azt is felvetették a kormánypárti képviselők, hogy a Magyar Nemzeti Bank volt a z első olyan intézmény, amely ilyen státus alapján tevékenykedett. Tartalmi kérdések is szóba kerültek, ezek alkották a vita másik csomópontját. Lényegében a polémia arról folyt, hogy helyese a közigazgatási és a politikai államtitkár dichotómiájának a me gszüntetése, és egy egységes államtitkári kategória bevezetése. A kormánypárti képviselők azzal érveltek, hogy az elmúlt 16 év gyakorlata egyértelműen bebizonyította: a politika szférájába tartoznak a közigazgatási, sőt a helyettes államtitkárok is, ennek következtében a jognak le kell vonnia a konzekvenciát, alkalmazkodnia kell a kialakult gyakorlathoz annyiban, hogy ne legyen eltérés a politikai folyamatok és az alkotmányjogi szabályozás között. Ugyanakkor kormánypárti képviselő azt is világosan megfogalm azta, hogy a javasolt szabályozás nagyobb védelmet biztosít a közigazgatási szférának, hiszen a minisztériumok irányítási rendjének, vezetési rendjének átalakításával pontosan meghúzza azt a határvonalat, ahol a politika illetékessége meghatározó, és egybe n kijelöli azt a tartományt is, ahol már a védettség, a szakmaiság, a köztisztviselői státus meghatározó tényezői érvényesülnek. Természetesen szóba került az is, hogy ez a változtatás nem független a jelenlegi országreform, államreform koncepciótól. Mindi g, amikor Magyarország előtt erőteljes kihívások álltak, nemcsak a politika változott, hanem az alkotmányjognak, az államigazgatási jognak a kategóriarendszere is. A jelenlegi változtatás azt fejezi ki, hogy határozott, erőteljesebb politikai kormányzásra van szükség, egyben a dichotómia megszüntetése azt is jelentette, hogy nincs szükség egy áttételi fokozatra, hanem a miniszter felelősségének a maga teljességében kell érvényesülnie, a miniszter felelős minisztériuma minden ténykedéséért, s ezen az alapon közvetlenül vezeti munkaszervezetét. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ezen az alapon javasolták a kormánypárti képviselők a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát. A törvényjavaslatot elfogadásra javaslom az Or szággyűlésnek. Köszönöm a figyelmüket, és elnézést az időhatár túllépéséért. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most áttérünk a vezérszónoki felszólalásokra, a napirendi ajá nlás szerint 88 perces időkeretben. Jelzem ismételten, hogy a vezérszónoki körben kétperces felszólalásra nincs lehetőség. Elsőként megadom a szót Wiener György képviselő úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. Képviselő úr, j elzem ismételten, hogy 8 perces időkeretben öné a szó. DR. WIENER GYÖRGY , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony, köszönöm a figyelmeztetését is. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Noha látszó lag csak egy egyszerű, az államigazgatás központi szervezetével foglalkozó törvényjavaslat fekszik előttünk (Zaj. - Az elnök csenget.) , valójában átfogó szabályozási anyaggal foglalkozunk, olyan törvényjavaslattal, amely meghatározó jelentőségű lesz a köve tkező évek, netán évtizedek számára is. Közismert, hogy a magyar államszervezet súlyos fogyatékosságokban szenved, közismert, hogy a központi államigazgatás szervezetrendszere átalakítást igényel, közismert az is, hogy meg kell tenni azokat a politikai lép éseket, amelyek e téren jelentős javulást idézhetnek elő. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A törvényjavaslat három alapvető témakörben javasol változtatást. Először is: Magyarországon első alkalommal átfogóan szabályozza azt, hogy mi is tartozik a központi államigazgatás körébe. Ilyen törvényi szintű szabályozás korábban nem létezett. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek e körbe tartoznak, és egyben tisztázza azt is, hogy az úgynevezett rendvédelmi szervek központi kö zigazgatási - vagy más néven: központi államigazgatási - szerveknek minősülnek. Erre a tisztázásra azért is szükség
