Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. június 8 (3. szám) - „Új Magyarország - szabadság és szolidaritás. A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010” című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz):
120 leküzdhetetlen akadályok a si keres életkezdést, és egy olyan országot, ahol a felnövekvő nemzedék minden reális célja, minden reális álma meg tud valósulni. Sajnos, be kell látnunk, hogy az elmúlt négy esztendő nem egy ilyen, nem egy fiatalbarát Magyarország megteremtéséről szólt. Nég y esztendővel ezelőtt, 2002ben önök durván átverték a fiatalokat, hiszen máig a fülünkbe csengenek a jól hangzó mondatok, az ingyenes jogosítványra, az ingyenes tankönyvre, az iskolába való ingyenes utazásra vagy akár a tízezer új kollégiumi férőhely megé pítésére vonatkozó mézesmázas ígéretek; azok az ígéretek, amelyek egy dologban egészen biztosan hasonlítanak egymásra: belőlük az égadta világon semmi, de semmi nem valósult meg. Ráadásul az elmúlt négy esztendő nadrágszíjhúzásait valahogy mindig a fiatal okon kezdték. Először is - persze előzetes ígéretükkel szemben - drasztikusan szétverték az otthonteremtési programot. Azt az otthonteremtési programot, amely lehetőséget adott a fiatal pároknak, fiatal családoknak arra, hogy állami segítséggel önálló laká shoz jutva, önálló életet tudjanak kezdeni, és biztonságot adó hajlék kerüljön a fejük fölé. Gyorsan eltörölték a kamatplafont, aztán csökkentették a felvehető hitel mértékét, csökkentették az adójóváírás lehetőségét, aminek következtében aztán persze növe kedtek a törlesztőrészletek, újabb és újabb terheket pakolva a magyar családok vállára. És tették mindezt az igazságosság jegyében. És mi lett a szocialista igazságosság eredménye? 70 százalékkal csökkent az államilag támogatott lakáshitelszerződések szám a, s 2005ben csaknem 90 ezerrel kevesebb, azaz csupán 39 ezer család tudott élni ezzel a lehetőséggel. Az otthonhoz jutás lehetőségei tehát, tisztelt képviselőtársaim, a magyar fiatalok számára drasztikusan csökkentek. Másodszorra aztán szétverté k a családtámogatási rendszert. Dupla családi pótlékot ígértek, szimpla átverés lett az eredmény. Az új rendszerben pedig a családok egy jelentős része sokkal rosszabbul jár, mint korábban, az új rendszer tehát igazságtalan lett. Említsem önöknek a 13. hav i családi pótlékot? A rendszeres gyermekvédelmi támogatást vagy a gyermekek után járó adókedvezményt? Talán önök már nem is emlékeznek rá, hiszen ezek már nincsenek. Aztán harmadszorra megnehezítették az egyetemeken, a főiskolákon való továbbtanulás lehető ségét. Miután 2002ben a pártelnökük - bár beismerte korrekt módon, hogy nem tudja, hogy mennyi, de - megígérte, hogy csökkenteni fogják a diákhitel kamatait, ehhez képest mi lett az igazság? A kamatlábak szinte az egekig nőttek. Aztán elérték negyedszerre azt a kétes dicsőséget is, amit eddig sohasoha egyetlen magyar kormánynak nem sikerült elérni. Ez pedig az, hogy mára minden ötödik, tanulmányait befejező magyar fiatal munkanélküliként kezdi az úgymond felnőtt életét. Azaz ma Magyarországon 20 százaléko s a pályakezdőmunkanélküliség. Talán önök is megszívlelhetnék azt az északi mondást, ha már Lendvai Ildikó Hollandiára hivatkozott, én hadd hivatkozzam Finnországra: ott van egy olyan mondás, mely szerint a finn fiatal munka nélkül olyan, mint Finnország jövő nélkül. Node, tisztelt képviselőtársaim, ez a múlt. Nézzük, vajon mi vár ránk a jövőben! Nézzük persze, hogy mit is ír a kormányprogram a magyar fiatalokról. Kicsit persze déjŕ vu érzésünk lehet, hiszen két esztendővel ezelőtt itt, a Parlament falai k özött megvitattuk már Gyurcsány Ferenc korábbi kormányának programját, és valószínűleg akkor sem fogyott volna ki az a bizonyos virtuális toll, ha alá kellett volna húzni az ifjúság vagy a fiatal szót a kormányprogramban. Sajnos, most sem járnánk így, hisz en a Program a fiataloknak című fejezet még egyetlenegy teljes oldalt sem tesz ki. Ennyit sikerült, ennyi mondanivalójuk van önöknek a magyar fiatalok számára négy ilyen esztendő után. Persze, hallhattuk mi már a regnáló miniszterelnöktől, aki most az önök jelöltje, hogy Magyarország legnagyobb tehertétele az, hogy a magyar fiatalok nem akarnak külföldre menni dolgozni, nem akarnak külföldön boldogulni. Hát, igen, ilyenek vagyunk mi, magyar fiatalok, itt szeretnénk érvényesülni, itt szeretnénk megtalálni a boldogulásunkat. Talán egyébként ez volt az egyetlen őszinte mondat a szocialisták miniszterelnökétől a magyar fiatalokra nézve az elmúlt időszakban.
