Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. június 8 (3. szám) - „Új Magyarország - szabadság és szolidaritás. A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006-2010” című kormányprogram vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz):
121 Három évvel ezelőtt, 2003ban a Fidesz fiatal képviselői itt a parlamentben benyújtottak egy törvényjavasl atot, amelyben azt indítványoztuk, hogy a fiatalok sikeres életkezdésének támogatása érdekében biztosítsunk segítséget a fiataloknak az otthonteremtés, a továbbtanulás, a munkába állás és a családalapítás területén. Önök akkor ezt a javaslatunkat - persze számos más javaslattal együtt - leverték az asztalról. Csakhogy ezzel önök hadat üzentek a magyar ifjúságnak. És nézzük, mit írnak most a kevesebb mint egy oldalon: egyenlő esélyeket kívánnak biztosítani a tanulás, a munkavállalás, az otthonteremtés és a c saládalapítás területein. Tisztelt kormánypárti Képviselőtársaim! Hol voltak önök az elmúlt négy esztendőben? Hol voltak önök akkor, amikor az önök kormánya drasztikusan szétverte az otthonteremtési programot, és lehetetlenné vált, hogy több tízezer magyar fiatal család, több tízezer magyar fiatal pár lakáshoz jusson? Hol voltak önök akkor, amikor a családok zöme rosszabbul járt a dupla családi pótlék című szimpla átverés bevezetésekor? És vajon hol voltak önök akkor, amikor elkezdtek emelkedni a diákhitel kamatai? És vajon kinek a felelőssége az, hogy mára minden ötödik, az iskolát, a tanulmányait befejező magyar fiatal a pályakezdőmunkanélküliség rémével kell hogy szembenézzen. Nos, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, önök ehhez, ezekhez itt az elmúlt négy esztendőben csendesen asszisztáltak és hangosan tapsoltak. A mostani kormányprogram pedig világosan megmutatja, hogy önök a fiatalokat is a hintába ültetik. Csakhogy egy olyan hintába, amely állandóan hátrafelé leng. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ol yan hinta nincs. - Derültség.) Tisztelt képviselőtársaim, pedig én azt gondolom, mi azt gondoljuk, hogy a célok világosak. Csakhogy úgy tűnik, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök ezeket a célokat félreértelmezik. Mert vajon hogyan lehet esélyegyenlőséget biztosítani a továbbtanulás területén a magyar fiataloknak a tandíj bevezetésével? Arról már nem is beszélek, hogy a választások kampányában önök bőszen visszautasítottak mindenfajta gyanúsítgatást, amely a tandíj bevezetésével volt kapcsolatban. Persze mo st, hogy a reformból megszorítás lett, most, hogy a béremelésből elbocsátás, az adócsökkentésből meg adóemelés, most már bátran bevállalják azt is, hogy igen, tandíjat kívánnak bevezetni. Csakhogy mi lesz ennek az eredménye? Gazdag szülők gyermekei nyilván bátran fogják vállalni a kockázatot, hogy majd fizetnek a továbbtanulásért. (16.30) Szerényebb anyagi körülmények közül érkező gyerekek, fiatalok viszont ezt valószínűleg nem merik megtenni. Az a kérdésem, hogy ez az igazságosság vagy ez az esélyegyenlősé g a szocialisták szótárában. Azt gondolom, hogy bármelyiket választjuk, ugyanolyan rosszul járunk. S vajon mit tesznek, mit tettek önök a pályakezdőmunkanélküliség visszaszorítása érdekében? Az elmúlt négy évben a pályakezdőmunkanélküliség visszaszorítás a területén önök szintén alkalmatlannak találtattak. Tudom én, hogy sokat beszéltek - persze furcsa módon a negyedik év végén - bizonyos Startkártyáról, de a pályakezdőmunkanélküliség növekedésének stoptáblát mutatni ezzel sem tudtak. Márpedig mi, magyar fiatalok, tisztelt képviselőtársaim, itt, Magyarországon szeretnénk élni. A magyar fiatalok itt, Magyarországon szeretnének sikeresek lenni, itt szeretnék megtalálni számításaikat, és itt szeretnének boldogulni. Még akkor is, ha a régiúj miniszterelnök s zámára ez a legnagyobb tehertétel. És persze a fiatalok is nagyon várják, mondhatni, remegve várják, hogy számukra a reformok, azaz a megszorítások mit is jelentenek. Vajon ez azt fogja jelenteni, hogy a soksok elbocsátott köztisztviselő között sok lesz a fiatal? Vagy a soksok elbocsátott közalkalmazott között sok lesz a fiatal? Vagy még tovább növekszik a pályakezdőmunkanélküliség, vagy még nehezebb lesz majd lakáshoz jutni? Vagy még tovább nehezedik a gyermekek vállalása, hiszen ez mára a szegénység vá llalásának a kockázatával jár. Szóval, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, higgyék el, a magyar fiatalok nem kérnek a hintából. Nem kérnek az újabb hadüzenetből, és nem kérnek az újabb megszorításokból sem. A
