Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. február 13 (287. szám) - Gulyás József (SZDSZ) - a belügyminiszterhez - “Mire számíthatnak a vagyonátadó bizottságok döntése szerint tízéves időtartamon belüli felújítási kötelezettség elmaradása miatt eladhatatlan önkormányzati műemlék lakások bérlői?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - JUHÁSZ GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár:
311 végezniük az önkormányzatoknak a VÁBhatározatok értelmében, a felújítások elmarad ása esetén az ingatlan azonban nem értékesíthető, miközben az egyes nagyobb városokban, a fővárosi kerületekben milliárdos nagyságrendű felújítási keretre lenne szükség. Az önkormányzatok azonban ilyen szabad fejlesztési forrásokat nem kaptak, ilyenekkel n em rendelkeznek, és a felújítási költségekhez forrásokat korábban a központi költségvetés sem biztosított a részükre. Számos esetben a lényeges, a lakhatást érintő felújításokat ugyan már elvégezték az önkormányzatok, azonban a tulajdonlás korlátozottsága miatt külső forrásokat nem tudnak bevonni az épületek teljes rekonstrukciójába. Az épületek önkormányzati tulajdonú lakásainak bérlői pedig hiába vállalnák az elmaradt, de lakhatásukat biztosító felújításokat, nem vásárolhatják meg az ingatlant, nem alapít hatnak társasházat, míg a VÁBhatározatban foglaltaknak az önkormányzat eleget nem tesz. Az előírt felújítás elmaradása miatt a műemlékvédelmi hatóságok nem járulhatnak hozzá semmilyen tulajdonosváltáshoz. Létezik tehát egy blokkolt helyzet, amely senkinek sem jó. Eközben a műemlék épületek állaga az elmaradt felújítások miatt egyre romlik. A helyzetre a VÁBhatározatok felülvizsgálata, illetve a vonatkozó jogszabályok módosítása jelenthetne megoldást. Mindezek alapján kérdezem, hogy a Belügyminisztérium mi nt a VÁB jogutódja egyetérte a kérdésben megfogalmazott felvetéssel, indokoltnak tartjae a műemlék épületeket érintő VÁBhatározatok felülvizsgálatát, továbbá a vonatkozó jogszabályi változások előkészítését, annak érdekében, hogy mielőbb beindulhasson a műemlék épületek felújítása (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , és a tulajdonosi viszonyok megváltoztatását akadályozó helyzetet fel tudjuk számolni. Várom az államtitkár úr megtisztelő válaszát. Köszönöm. ELNÖK (Mandur Lász ló) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kérdésre Juhász Gábor belügyminisztériumi államtitkár úr válaszol. Parancsoljon! JUHÁSZ GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Úr! Akkoriban az úgy ment, hogy a tula jdonba adásra irányuló eljárás során a műemlékvédelmi hivatal nyilatkozott arról, hogy az érintett ingatlan kiadhatóe az állami tulajdon köréből, és ha igen, akkor milyen feltételekkel. A feltételeket a vagyonátadó bizottság közölte a várományos önkormány zattal. Tulajdonba adásra csak akkor került sor, ha az önkormányzat az ingatlant nem utasította vissza, és határozattal vállalta a műemlékvédelmi hivatal által megszabott feltételek teljesítését. Vagyis akaratuk ellenére az önkormányzatok nem szereztek tul ajdont a műemlék épületekben, és a műemlék épületek iránt az önkormányzatok bizonyos komoly kötelezettségeket is vállaltak. A hatályos lakástörvény nem biztosít vételi jogot az ilyen épületben lévő lakásokra, azok egy része ma is állami vagy önkormányzati tulajdonban van. A közigazgatási eljárásról rendelkező törvények korlátai miatt ma már nincs mód, hogy a több mint tíz évvel ezelőtt kibocsátott határozatokat módosítsa a vagyonátadó bizottság, amely különben egy ma még létező szervezet. A jogszabályok nem helyeztek kilátásba semmiféle szankciót arra az esetre, ha az önkormányzatok nem teljesítik az ingatlan tulajdonba vétele kapcsán tett és a feltételek vállalására vonatkozó ígéreteiket. Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdo nába adásáról szóló törvény szerint az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épület korlátozottan forgalomképes. Elidegenítéséhez, megterheléséhez, kezelői joga átruházásához, használati vagy bérleti joga gazdasági társaságba való beviteléhez a miniszter hozzájárulása szükséges. Az adott jogszabályi környezetben azt a megoldást tartom kivitelezhetőnek, hogy az esetleges elidegenítési igény kapcsán nyilatkozó miniszter a hozzájárulását új, a valós helyzetet figyelembe vevő feltételekkel adja meg. Megítélés em szerint ez összhangban van a kulturális örökség
