Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. február 6 (285. szám) - Az ülés megnyitása - Képviselői vagyonnyilatkozatok benyújtásáról - Frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
24 magas növekedést produkálni képe s gazdasággal rendelkezhetünk. Ennek, tisztelt képviselőtársaim, persze nagyon sok feltétele van: feltétele a költségvetési hiány csökkentése, hogy a hiteleket ne szívjuk el a piacról; feltétele az adó- és járulékterhek ésszerű keretek között maradó, a leh etséges keretek között maradó, de folyamatos csökkentése. A Szabad Demokraták Szövetsége szerint feltétele az is, hogy részt veszünk abban az adóversenyben, amelybe a környezetünk kényszerít minket, és ezért javasoljuk az egykulcsos adó bevezetését. És fel tétele mindennek az a gondolkodás, amely nem hiszi mindenhatónak a politikát vagy az államot, amely tisztában van azzal, hogy egyetlen feladatunk van a gazdaságban: keretek teremtése és stabil, előre kalkulálható, átlátható viszonyok előállítása. Ez egy mi nimálprogram lehet, ez együtt jár például a gazdaság kifehérítésével, ami szintén a munkahelyek teremtése, a legális munkahelyek teremtése irányába hat, mert miközben a magas munkanélküliségről beszélünk, aközben persze nem beszélünk azokról, akik - szerin tem szintén százezret meghaladó létszámban - a feketén foglalkoztatottak közé tartoznak, akik, nem mutatjuk ki ugyan, de jövedelemmel rendelkeznek. Arra szeretném inteni a politikát, hagyjuk abba, hogy azt gondoljuk, hogy a gazdaság helyett mi mindent el t udunk intézni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Teremtsünk neki normális kereteket, és hagyjuk a maga törvényei szerint működni! Jól fogunk járni vele. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖ K (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. A miniszterelnök urat illeti viszontválaszra a szó. GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök : Mélyen tisztelt Házelnök Asszony! Tisztelt Parlament! Hölgyeim és Uraim! Igazi nagy kérdés, hogy miként tekintünk az országra, és miként tekintünk a közügyekre, benne a politikára. Ha jól emlékszem, kampánytanácsadók mondták sok évvel ezelőtt - akkor sem hittem, ma még kevésbé hiszem , hogy a politika is végső soron olyan, mint a mosópor: úgy kell reklámozni és úgy kell eladni. Én ezt nem hiszem, nem hiszem, hogy ez így lenne. Nem hiszem, hogy elegendő akként tekinteni a választókra, hogy sulykolni kell nekik a végletekig leegyszerűsített féligazságokat (Moraj a Fidesz soraiban.) , és azt mondani, hogy a végén majdcsa k elhiszik. Szerintem nekünk ennél több a dolgunk: megpróbálni árnyaltan fogalmazni, megpróbálni gondokat, bajokat a maguk összefüggésében bemutatni. Hiába kiabálnak be nekem az ellenzéki képviselők, azt gondolom, példának okáért megérne (Dr. Áder János: S enki nem szólt egy szót sem! - Derültség a Fidesz soraiban.) , például megér egy bővített mondatot négy év után, hogy aki elmondja, hogy növekszik a munkanélküliség, az hozzátegye: és növekszik a foglalkoztatás. Aki érez némi felelősséget a választók iránt, akik nem úgy gondolják, hogy a választók pusztán tárgyai a politikának, hanem hogy cselekvő, önállóan ítélő alanyai, akiknek nem az az egyetlenegy céljuk van, hogy hátha valamilyen módon el tudom fogadtatni vele mindazt, amit én féligazságként üzenni akar ok, hanem megmutatom neki a problémákat, ha el lehet fogadni, hogy ez a hiteles és felelős politikai magatartás, akkor már közelebb jutottunk egymáshoz. (14.00) Áder frakcióvezető úr ebben az ügyben a korábbi hagyományokat folytatja, azt a hagyományt, amel yben nem értékelést és elemzést ad, hanem egyoldalú állításokat tesz. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Vegyünk akkor tényeket, frakcióvezető úr, ha ön szerint ön tényeket mond. Az egyik tény például az, amire felhívta a figyelmünket Kuncze Gábor, hogy mi közben a növekedés, a növekvő gazdaság bajnokának mutatta be magát a mai ellenzék nagyobbik pártja kormányon, aközben valóban az a helyzet állt elő, hogy a kormányzásuk utolsó másfél éve egy folyamatos vesszőfutás, mert más nem történik, mint folyamatosan csökken a növekedés.
