Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. február 6 (285. szám) - Az ülés megnyitása - Képviselői vagyonnyilatkozatok benyújtásáról - Frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
23 százezrével szűnnek meg a munkahelyek, és mégis 75 ezerrel többen dolgoznak, akkor ez azt jelenti, hogy valamint nyilván százezrével több munkahely is keletkezett, mert különben nem jön ki az egyenleg. És szándékosan nem mondtam azt, hogy teremtett munkahelyet a kormányzat, mert szerintem a kormányzat nem teremt munkahelyeket, hanem olyan körül ményeket teremt, amelyeknek a következtében a vállalkozások úgy érzik, hogy érdemes beruházniuk, érdemes fejleszteniük, ennek következtében nő a gazdaság, és ennek következtében nő persze a foglalkoztatottság. Megjegyzem: ez tükröződik a foglalkoztatottság i adatokban, hiszen az elmúlt négy év átlagában a növekedés meghaladja a 4 százalékot, ennek következtében a foglalkoztatás pedig bővült. Persze miután többen gondolják azt, hogy most van esély dolgozni, ezért többen keresnek munkahelyet, és ez az oka anna k, hogy miközben többen dolgoznak, aközben nőtt a munkanélküliség is. Ez annyira nem bonyolult, képviselőtársaim, hogy a Fidesz frakcióvezetője ezt az összefüggést ne lenne képes felismerni. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Ugyanakkor másrészt meg azt is gondolom, hogy nagyon óvatosan kell bánni a lehetőségekkel, és nagyon óvatosan kell bánni azokkal az eszközökkel, amelyekkel a politika megpróbál direkt módon beavatkozni gazdasági folyamatokba. E tekintetben hadd mondjak egy példát! Megint elhangzik, hogy csökkentsük 10 százalékkal a járulékot, és én egyetértek Áder János képviselőtársammal, tényleg, én is azt kérem a miniszterelnök úrtól, hogy fontolja meg ezt, aztán sürgősen vesse el (Derültség a kormánypártok soraiban.) , mert ebben a formájában ez b iztos, hogy megvalósíthatatlan, eszükbe nem jutna megcsinálni. Erről nem is érdemes különösebben beszélni. Persze halljuk meg az áderi gondolatot (Derültség a kormánypártok soraiban.) , hogy na de hiszen megcsináltuk a múltkor is, é s ebben neki igaza van, tényleg csökkentették 39ről 29 százalékra - plusz a 4,5, amiről nem szoktunk beszélni , de közben, ahogy azt már Simon Gábor képviselőtársunk mondta, növelték az egyösszegű egészségügyi hozzájárulást 2100ról 4500 forintra, ráadás ul nem is a duplájára. Kik fizették az egyösszegű egészségügyi hozzájárulást? Az alacsony munkabéren foglalkoztatók. Aztán azt is szokás mondani, hogy és, kérem, ők igen jelentősen, a duplájára emelték a minimálbért. Igaz. De kiket sújtott ez az intézkedés elsősorban, ha most a foglalkoztatás oldaláról nézzük? És, kedves képviselőtársaim, én tudom, hogy hogyan lehet megélni a minimálbérből ma Magyarországon, félreértés ne legyen, csak az megint az alacsony munkabéren foglalkoztatókat sújtotta. A kettő együt tes eredményeként az alacsony munkabérrel dolgoztató ágazatok - textilipar, ruhaipar, bőripar, cipőipar - tönkrementek. Ennek következtében tízezrével szűntek meg a munkahelyek (Zaj. - Az elnök csenget.) , és munkanélkülinek lenni és segélyen élni meg sokka l rosszabb, tisztelt képviselőtársaim, mint azon a bizonyos megemelt minimálbéren, amit viszont ezek után már nem kapott meg. Ráadásul a minimálbér jelentős emelése egyúttal - tegyük hozzá! - több mint 100 milliárd forinttal gazdagította a költségvetést, a minek csak egy része ment vissza a vállalkozásokhoz, vagyis ilyen módon többletelvonás történt a gazdaságból. Ez látszott meg, képviselőtársaim, azon, hogy 5,8 százalékos növekedéssel vette át a kormányzást a Fidesz, és 2,7 százalékkal adta át, a munkahely ek megszűnése pedig folyamatosan erre a ciklusra esett, miközben persze keletkeztek új munkahelyek a gazdaság növekedésének a következményeként, és ennek eredményeként ma kétségkívül többen dolgoznak, mint korábban, miközben természetesen kezdenünk kell va lamit azokkal, akik meg elveszítették a munkahelyüket vagy szeretnének visszajönni. E tekintetben a miniszterelnök úr által most felsorolt javaslatok, azt gondolom, rendben vannak, mert egy fontos problémára keresi azokat a megoldásokat, amelyek célzottan segítik akár a pályakezdők, akár az ötven fölöttiek, akár a tartósan munkanélküliek, akár a hátrányos helyzetben lévő térségek esetében a foglalkoztatás javítását. De hadd tegyem hozzá, hogy ez persze akkor van, amikor elromlanak a folyamatok, és akkor ker esgéli a politika, hogy most ezt csinálnám, azt csinálnám, amazt csinálnám, miközben ne felejtsük el, hogy a legjobb persze az lenne, ha olyan kereteket lennénk képesek teremteni, amelyek között a magyar gazdaság versenyképessége megnövekszik, ennek követk eztében vonzerőt jelent a befektetők számára, és ennek következtében idejönnek, idehozzák a termelésüket, idehozzák a piacot is, amire aztán rá tudunk csatlakozni, és aminek a segítségével tartós, fenntartható pályán mozgó,
