Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. február 7 (286. szám) - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz):
188 ezt a gyermeket vagy a gyermekeket. Az én választókörzetemben is van ilyen eset, és általában az történik, hogy a nyugdíjas szülőknek, nagyszülőknek kell a gyermeknevelés terheit vállalniuk, akik ennek egyébként örömmel eleget is tesznek, de rendre felvetik, hogy ha az állam nevelné ezeket a gyermekeket, akkor az mennyibe kerülne az állam számára. És ezért feltétlenül indokoltnak tartják, hogy ha 10 százalékkal, vagy mint ahogy most a törvény erre javaslatot tesz, nem is 10 százalékkal haladja meg a minimálnyugdíj összegét, hanem például 25 százalékkal, akkor is megkaphassa ez a nagyszülő az ellátást. Egyébként is érdekesnek látom, és a javaslatom erre irányul, hogy miért nem kaphatja meg az a család, az a gyermek vagy a nagyszülők az ellátást, akik az árvaellátási szituációba bekerülnek. Én megnéztem a számokat. A mai törvény szerint, de a korábbi szerint is, hangsúlyozni szeretném, aki árva és már, mondjuk, nagykorú lett, nem jogosult semmifél e ilyen ellátásra. Miért nem? Mert az árvaellátás összege 21 900 forint, és erre a szintre ki lett egészítve. Ehhez kapcsolódik egy felemelt összegű családi pótlék, mondjuk, 11 ezer forint, és ez már mindenképpen fölötte van a 120 százaléknak. Tehát én azt gondolom, hogy ilyen esetekben is segíteni kellene az árvákat és az árvát vagy az árvákat nevelő nagyszülőket. Erre vonatkozik az én javaslatom. A törvényjavaslat keretei között nem tudtam mást csinálni, mert nem lehetett beilleszteni a rendszeres gyermek védelmi kedvezmény körébe, hiszen a 120 százalékot kellene felemelni általánosan, vagy pedig egy speciális esetben, amire én gondoltam, amikor nagyszülők nevelik ezeket a gyermekeket, de ezt megfogalmazni borzasztóan nehéznek láttam. És a probléma az, hogy ahol nem jogosultak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, ott nem jogosultak a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra sem, mert a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás egyik feltétele, hogy jogosultak legyenek az előbb említett ellátásra. Az én módosító javaslatom végeredményben arra irányul, hogy ezt a feltételt ne kelljen teljesíteni a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás esetében, úgy is igénybe vehessék az árva gyermekek után ezt az ellátást. Én nem számítottam ki ennek az anyagi vonzatát. Nem tudom, h ogy Magyarországon hány olyan család lehet, hány olyan ember élhet ebben a szituációban, ahol a gyermekek mindkét szülőjüket elvesztették például, és a nagyszülők nevelik őket, úgy, hogy egyébként a nyugdíjuk fölötte van ennek az ellátásnak, vagy már nagyk orú a gyermek, de úgy gondolom, hogy néhány ezer gyermek vagy nagyszülő lehet ilyen helyzetben. Nem tudom, hogy most vane esély ennek a megvalósítására, de azt hiszem, a közeljövőben ezzel feltétlenül foglalkozni kellene, mert mindenképpen fontos a társad alom számára, hogy a gyermekek családban nevelkedjenek, ne pedig azt válassza a nagyszülő vagy bárki más, hogy az állam nevelje őket, meglehetősen magas összegért. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Kétperces felszólalások következnek, Mádi Lászlóé a szó. MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy úgy tűnik, a parlamenten belül egyetértés mutatkozik a tekintetben, hogy ezen indítvány támogatásra méltó; egy olyan részproblémát kezel, amely mindannyiunk s zámára fontos, és a társadalom szempontjából is előrevivő. (10.00) Tényleg történt köztünk egy kis félreértés. Mindamellett, hogy támogatjuk ezt az indítványt, nem oldódnak meg jelentős problémák. Arra gondolok, hogy a korábbi célzott támogatásokat, amelye ket az önkormányzatok tudtak nyújtani szegény gyerekek számára… - ma ezzel, hogy általánosan kap megemelt családi pótlékot minden család, nem lesznek kezelve.
