Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. február 7 (286. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - MOLNÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:
183 Szlovákiában, sőt a magas adóte rheiről ismert Svédországban is eltörölték a haláladót. Ideje lenne, hogy a tücsöklogika helyett a Magyar Demokrata Fórumon kívül a többi párt is a hangyaszorgalmat ismerje el. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖ K (Harrach Péter) : Kérdezem, a kormány nevében ki kíván válaszolni. Molnár Albert pénzügyminisztériumi államtitkár úr, öné a szó. MOLNÁR ALBERT pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Úr! Köszönö m, hogy a kérdést ismét az Országház elé hozta, hiszen erről beszélnünk, gondolkodnunk kell. Vizsgálnunk kell azokat a körülményeket, hogyan lehet igazságos az adózás, ezen belül akár az örökösödési illeték is. Hadd mondjak én is néhány gondolatot, hogy mi lyen megfontolások játszanak szerepet. 2005ben várhatóan 13 milliárd forint volt az úgynevezett öröklési illeték. Végleges számok nincsenek, de 2006ra olyan 15 milliárdnyi bevételt vár ettől az állam, ennek a bevételnek a felét az önkormányzatok használj ák fel. A bevétel mintegy 90 százaléka az első rokoni csoportba tartozóktól, tehát a gyermek, házastárs, szülő vagy a háztartásban ellátott, szülő nélküli unoka által fizetett illeték összegéből áll össze. Jelenleg az Európai Unió 25 tagállamából 23ban va n ilyen jellegű közteher, ami az örökséget terheli. E közterhek többségében azonos logika mentén terhelik az örökösöket, vagyis a közteher összege összefügg a vagyon nagyságával és a rokonsági fokkal. Magyarországon, bár egyre csökkenő mértékben, jelen van a feketegazdaság; a rejtett gazdaságból származó jövedelmek egyetlen adóztatási módja, hogy amikor az örökös ezt az összeget magáévá teszi, megkapja, örökli, akkor ebből valamilyen illetéket, terhet befizessen a közteherviselésbe. Ennek az öröklési illeté knek nincs, viszonylag kicsi az adminisztrációs terhe, tehát nem jelentős az állam szempontjából. Az öröklési illeték a gazdaságra nézve semleges, mivel a gazdasági szereplőknél a gazdasági társaság vagyoni betétjének öröklése mentes az illeték alól, tehát a gazdasági szereplőket ez hidegen hagyja, nem érinti. Ha azt nézzük, hogy az öröklési illeték milyen terhet jelent, akkor azt látjuk, hogy évente mintegy 330 ezer örökös közül 70 ezer semmi öröklési illetéket nem fizet, így az átlagos fizetési kötelezett ség a 2006os tervszámok alapján egy főre mintegy 50 ezer forintot jelent, amelyre az illetékhivatal - kérelemre - szinte minden esetben fizetési halasztást vagy részletfizetést ad. Az öröklési illeték teljes vagy csak az első rokoni csoportba tartozók ese tén való eltörlése elsősorban az igazán nagy vagyonokat felhalmozók, illetve örököseik számára jelentene előnyt. Esetükben valóban jelentős fizetési kötelezettség szűnne meg. Fontosabb mentesség, hogy a túlélő házastárs lakáson létrejött haszonélvezeti jog a mentes az illeték alól, mentes az ingó örökség 300 ezer forintig, a takarékbetét, a bankszámlán lévő pénz, vagyoni betét megöröklése, építési telek öröklése, ha azon négy éven belül lakást építenek. Fontosabb kedvezmény még, hogy termőföld öröklése eseté n az egyébként járó illeték felét kell csak megfizetni, ha az örökös családi gazdálkodó, akkor pedig annak csak a negyedét. Kiskorú örökös az illetéket 20 éves koráig késedelmipótlékmentesen fizetheti meg, akkor évente 10 százalék, ha pedig előbb megfizet i, akkor évente 10 százalék, legfeljebb 70 százalék összes kedvezményt kap a fizetendő illeték összegéből. Ha már a képviselő úr más megtakarításokat is szóba hozott, akkor azt gondolom, valóban van közöttünk nézeteltérés a vonatkozásban, hogy például a me gtakarításokat adóztassuke vagy ne. Valóban, a magyar társadalom felhalmozási múltját figyelembe véve, az elmúlt időszakban a kormány valóban nem terhelte a különböző, például tőkéből származó jövedelmeket, azonban azt gondoljuk, Magyarország is elért oda , hogy a közteherviselés ne attól függjön, hogy valaki bérként kapja meg a jövedelmét, vagy tőkéből származzon.
