Országgyűlési napló - 2006. évi tavaszi ülésszak
2006. február 6 (285. szám) - Az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - LEZSÁK SÁNDOR (független):
158 lezárásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája . Jauernik István, Göndör István, Vidorné Szabó Györgyi, Ecsődi László, Gúr Nándor, Vári Gyula, MS ZP, és Wekler Ferenc SZDSZes képviselők önálló indítványát új változatban T/18702. számon, az emberi jogi bizottság ajánlását pedig T/18702/6. számon kapták kézhez. Az Országgyűlés a napirend elfogadásával döntött arról, hogy a részletes vitát egy szakasz ban folytassa le az Országgyűlés. Most megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1., 2. és 3. pontjaira, és megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak, független. LEZSÁK SÁNDOR (független) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Módosító j avaslatot nyújtottam be, aminek a lényege az, hogy jussanak végre kárpótláshoz a nem szovjet hadifogságot elszenvedettek családjai is. Méltánytalannak tartom, hogy míg ez a kárvallott réteg eddig kimaradt a kárpótlás folyamatából, addig mások immáron másod szorra is benyújthatják kárpótlás iránti igényüket. Ezzel a megoldatlan problémával kapcsolatban mindenekelőtt egy, az általános vitában nekem címzett állítást kell visszautasítanom. Az állítás szerint csak most jutott eszünkbe a nyugati hadifoglyok megold atlan problémája, és korábban erről nem szóltunk. Természetesen felsorolhatnám azokat a leveleket, amelyeket mint országgyűlési képviselő címeztem különböző minisztériumokba az elmúlt másfél évtizedben, sürgetve a kárpótlásra várók ügyének rendezését, de e gy ilyen képviselői háttérmunka nehezen ellenőrizhető. Viszont bárki ellenőrizheti az Országgyűlés honlapján a 2001. április 17én elhangzott interpellációt, ami arra kérdezett rá, hogy miért részesíti a kormányzat továbbra is hátrányos megkülönböztetésben a nyugati hadifoglyokat. Az igazságügyi államtitkár akkor nem utasította el ezt az igényt, hanem az ország teherbíró képességétől tette függővé a probléma rendezését, és ezért fogadtam el akkor a válaszát. A kormány véleménye szerint soha nem élt ilyen jó l a magyar népesség, látványosan javulnak az életkörülmények, megérett tehát az idő a kárpótlásból indokolatlanul kimaradtak ügyének a rendezésére. Mit kell elmondanom a kárpótlásból kimaradtak érdekében? Az embertelenséget az embertelenséggel nagyon nehéz összehasonlítani, de hiteles visszaemlékezések, történelmi tanulmányok sorát idézhetnénk, amelyek arról tanúskodnak, hogy sok esetben lényegesen rosszabb körülmények között sínylődtek a magyar hadifoglyok a nyugateurópai hadifogolytáborokban és kényszerm unkatelepeken, mint a Szovjetunióban. Különösen a francia hadifogságban szenvedők sorsa volt iszonyúan nehéz. Az éheztetések és a testi fenyítések mindennaposak voltak, mert a gyarmattartó hatalom érdeke többek között az volt, hogy minél több magyar hadifo glyot kényszerítsenek az idegenlégióba. Sok magyar pusztult el emiatt később Vietnamban vagy éppen Algériában. (23.40) Tények sokasága bizonyítja azt, hogy a nyugati szövetségesek tömegesen rendeztek hadbírósági pereket szökés vádjával magyar hadifoglyok e llen akkor, amikor a mai hivatalos álláspont szerint már mindenkit hazaengedtek. Sok hadifoglyot igazolhatóan csak 1948ban engedtek ki a táborokból, évekkel az 1945. augusztus 1jei általános szabadulás után. Egyébként az érdekvédelmi szervezetük hiába pr óbált meg szinte mindent elkövetni annak érdekében, hogy végre őket is megillesse a történelmi igazságtétel. Tisztelt Ház! A háborút követően a magyar állam nem volt olyan helyzetben, hogy tényleges védőhatalomként lépjen fel a hadifogságban szenvedők érde kében. Számos külső oka volt erre. De ma a volt nyugati hadifoglyoknak vajon miért nem védőhatalma a mai Magyar Köztársaság? Köszönöm szépen a figyelmüket, s minden bizonnyal az elkövetkezendő esztendőben erre a témára még vissza kell térnie a tisztelt Ház nak. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
