Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 31 (284. szám) - A magyar gazdaság egyensúlyi felzárkózási programjáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. JÓZSA ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója:
338 talán akkor itt elmondani. Hisze n ezek a számok, amennyiben így igazak, és azok a feltételezések, amelyekről a kormányzat számol, az ezt feltételezi. Különösen, ha hozzátesszük azt a brüsszeli állásfoglalást is, amelyet egyébként a költségvetési vitában is felhívott az ellenzékben lévő F idesz és MDF is, hogy bizony a Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a kormány által tervezett intézkedések nem elégségesek sem a 2005ös, sem a 2006ra tervezett hiány elérésére, tehát egyáltalán még az is kérdés a brüsszeliek számára, hogy mennyi vo lt a múlt évi hiány, így magyar szakértők és a magyar parlament számára is, és felszólítja, hogy a kormány természetesen intézkedjen ezekben az ügyekben. Ennek ellenére erről semmilyen háttérinformációt nem ad továbbra sem a törvénytervezet. Pedig a konve rgenciaprogram valóban a gazdaságpolitika legfontosabb kiadványa, és ennek a törvénynek ezt kellene szolgálnia, többek között oly módon is, hogy talán a programot egyeztetni kellett volna az ország gazdasági szereplőivel, és valóban egy átfogó, átgondolt é s valóban a pártok fölött álló, a mindennapi gazdaságpolitikai megfontolásokon túlmutató, hosszabb távú program fogalmazódik meg. Ehelyett viszont azt kapjuk, hogy a kormányzat megy előre, mondhatni, úgy, mint egy vak ló, előtte ott a fal, nem látja, nem h ajlandó tudomásul venni, és halad, halad tovább. Ez a fal, mint ahogy elhangzott a bizottsági ülésen, ott van szeptember 1jével, a kormányzat és a magyar költségvetés ezt a határidőt kapta. Ehhez képest úgy viselkedik a kormányzat, mintha ez a feltétel ne m állna, most úgy mutatja be, hogy nincs semmiféle törés, egy folyamatos, valamiféle átgondolt gazdaságpolitika rajzolódik ki - a tények viszont nem ezt mutatják. Tehát azt, amit Keller László elmondott, valóban nem fogadta el a bizottságnak a kisebbsége, ezért is fenntartásokkal, tartózkodással és ellenszavazatokkal jelezte azt, hogy ezen fontos dokumentumnak nem itt van most a helye, ennél sokkal megalapozottabb háttérszámításokra van szükség. És valóban, ha szeptember 1jéig kapott az ország határidőt, a kkor valóban az új kormánynak kellene kialakítani mind a társadalom szereplőivel, mind pedig az akkori parlamenttel azokat a végleges alapszámokat, amelyek alapján a kormányzat kötelezettséget vállal egy hosszabb távú, hároméves programhoz. Ez a program hi ányzik, és nem került bemutatásra. Az is világossá vált, hogy bizony a kormányzat részéről hiányzik az a partnerség, amelyet az Európai Unió is elvárna azáltal, hogy európai uniós tagok vagyunk. A kormányzat korábban pedig, amikor a vállalkozók részéről ké rdeztük, hogy miért nem tartja a visszafizetési kötelezettséget, miért nem gondos partnere a vállalkozásoknak, akkor azt mondta, hogy az európai uniós előírásoknak akar megfelelni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A végén kiderü lt, hogy a kormány nem partnere sem az európai uniós tagoknak, sem Brüsszelnek, sem pedig a magyar gazdaság szereplőinek, sem a vállalkozóknak. Ez a gond, ezért nem fogadta el a bizottság. Köszönöm. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : A gazdasági bizottság előadó i következnek: elsőként megadom a szót Józsa István képviselő úrnak, a bizottság előadójának. DR. JÓZSA ISTVÁN , a gazdasági bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés gazdasági bizottsága január 30án, a zaz tegnap tárgyalta a magyar gazdaság egyensúlyi felzárkózási programjáról szóló törvényjavaslatot, és döntött annak általános vitára való alkalmasságáról. A törvényjavaslat bizottsági tárgyalásán a bizottsági tagok egyetértettek a felzárkózási program me galkotásának szükségességével, hiszen ez az egyike az európai uniós tagságunkból eredő kötelezettségeinknek, és ezen túlmenően alapvető gazdaságpolitikai, mondhatni, stratégiai jelentőségű kérdés. A bizottsági ülésen a vita főleg a program megvalósításának eszköze és a program tartalma körül alakult ki. Az ülésen egymástól függetlenül elhangzottak olyan vélemények, amelyek szerint ezt a
