Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 31 (284. szám) - A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BARÁTH ETELE tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója:
309 felhasználásáról van szó, hanem arról van szó, hogy egy ilyen módon megépített vasútvonal az országban sok millió ember mozgását képes javítani, képes a kommunikációt javítani. Egyegy ilyen beruházás Magyarország stratégiai szerepe szempontjából is ki emelkedő fontosságú lehet. Döntően most a közlekedésre utaltam vagy a Duna fejlesztésére, vagy a Tisza árvízvédelmétől kezdve a Vásárhelyiterv megvalósítását végiggondolva. Tehát igenis nagyon komoly közérdek fűződik hozzá. Milyen beruházásokat kívánunk k iemelten kezelni? Már említettem, hogy elsődlegesen a kohéziós alap; ez környezetvédelem és közlekedés, ennek a legkülönbözőbb válfajai: nemcsak útépítés, vasút, hanem az elővárosi közlekedéstől kezdve számtalan olyan aspektusa van, amibe most még ráadásul be is emelkedik a megújuló energiákkal kapcsolatos nagyobb beruházások fejlesztésének kérdése vagy általában az energiával kapcsolatosaké. Ma már hallottunk ezzel kapcsolatban napirend előttit is, hogy milyen jelentőségű Magyarország jövője szempontjából. Hadd emeljek ki néhányat, például, hogy milyen beruházások vannak már ma folyamatban, hiszen azt gondoljuk és azt reméljük, hogy ez nemcsak a legújabban indítandó, hanem a már megindított eljárások esetében is lehetséges, bevezethető. Északalföldi ivóvíz ellátás, Budapest, Zalaegerszeg, Veszprém szennyvízkezelése, ÉszakBalaton térsége, SzabolcsSzatmárBereg megyei hulladékgazdálkodás, BudapestCeglédSzolnokLőkösháza vasútvonal és a többi, hogy néhány konkrét példát is mondjak, hogy milyen volumenű beru házásokról van szó. Ezek közül a budapestinél egy összeget hadd mondjak: a budapesti nettó értékében mintegy 120130 milliárd forint értékű beruházás. Ez ma az egész Európai Unió legnagyobb környezetvédelmi beruházása. Nem kis kérdés az, presztízsszempontb ól sem, a jövő beruházásai szempontjából sem, hogy milyen módon tudjuk ezt lebonyolítani. Milyen eszközöket tervezünk a szabályozásban? Azért teljesen nyilvánvaló, hogy az eljárási rendben alapvetően két olyan jól elkülönülő forma van, amelyekre ki kell ho gy terjedjen, ez maga a közigazgatási hatósági eljárás, a másik pedig a fellebbezések után következő bírói szakaszban történő eljárás gyorsítása. Nagyon lényeges az, hogy akkor ezzel a javaslattal tudnánk segíteni, hogy a közigazgatási eljárás területén na gyobb kapacitásokkal rendelkezzünk, és gyorsabb legyen maga az eljárás. Őszintén be kell vallani - és azt hiszem, hogy ez egy pozitív dolog , hogy az elmúlt időszakban nagyon sok módosítás, nagyon sok változtatás történt már a törvényi eljárások folyamán - így például a környezetvédelmi törvényben, most az építési törvényben lesz , amely az Európai Unióhoz történő jogharmonizáció kapcsán ezeket az eljárásokat szabályozza. Ennek egyik oldalán megvan, hogy mit kell megcsinálni, a másik oldalán, hogy mit leh et megcsinálni. A “mit lehet?” esetében rendkívül fontos, hogy ennek az eljárásnak semmilyen értelemben nem szabad az egyébként az európai uniós jogrendben, másrészt már a magyar jogrendben is szabályozott jogokat csorbítani, kizárólagosan az idő gyorsítás át és a kapacitások bővítését kell tudni lehetővé tenni. Egyébként a közigazgatási eljárásnál nagy jelentőségű az is, hogy lehetővé teszi például, hogy a tervezők már az előkészítés szakaszában hatósági egyeztetéseket folytathassanak, ebből adódóan fel tud janak készülni arra, hogy igazán az eljárásban milyen kérdések vetődhetnek fel, tehát az a konzultáció is jelentősen bővülhet, a kapacitás meg az eljárásokat segítheti. Én ennél egy kicsivel most még fontosabbnak érzem azt, hogy a bírói szakaszban mi törté nik. Hála istennek, tudjuk jól, hogy a bíróságok nagymértékben ledolgozták már az elmaradásaikat, felgyorsultak a bírói eljárások. De a bíróság nemcsak kapacitás kérdése, hanem nagyon nagy mértékben szaktudás kérdése is. Amit ez a törvényjavaslat letesz az asztalra, az az, hogy olyan speciális kollégium jöjjön létre itt adott esetben a Fővárosi Bíróságnál, amely kizárólagos illetékességű, ezekhez a témakörökhöz értő szakbírók vesznek részt benne, és a meghatározott rövid idejű eljárás a szaktudás és a többl etkapacitás kapcsán mindenképpen lehetővé teszi a folyamatok felgyorsulását. Lehet, hogy senkinek nem tűnik drámainak, de azt mondom, hogy azzal a néhány hónappal, adott esetben fél évvel gyorsított eljárási rend hihetetlenül fontos ezeknél a beruházásokná l a lebonyolításban.
