Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 30 (283. szám) - A gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsösültetvény-méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - LEZSÁK SÁNDOR (független):
278 KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr, én szeretnék élni a leh etőséggel. A jelenleg tárgyalt törvénytervezet indoklását az előterjesztés 5. §a fejti ki: “E törvény egyes gyümölcsfajok ültetvényei termelési potenciáljának meghatározása céljából a tagállamok által végzendő statisztikai felmérésekről szóló 2001. decemb er 19ei európai parlamenti és tanácsi irányelveknek való megfelelést szolgálja.” Nos, az idézett szöveg egyértelműen tanúsítja, hogy valójában az ágazati, az EUcsatlakozásunkhoz nélkülözhetetlen uniós jogszabály hazai adaptációjáról van szó. Ez a jogszab ályadaptáció az előterjesztés általános indoklása szerint is nélkülözhetetlen, a gyümölcspiac szabályozásában az értékesítés és az export tervezéséhez, a kapcsolódó közösségi támogatások elnyeréséhez. De ha ennyire nélkülözhetetlen az uniós direktíva átül tetése, akkor miért csak most került sor ennek a törvénynek a beterjesztésére, négyéves késéssel? Hiszen az egész ágazat érdekét szolgálta volna, ha a 2002es statisztikai összeírás már ennek az EUdirektívának megfelelően történt volna meg, és a 2004es e urópai uniós csatlakozásunkat a gyümölcságazat rendezett jogszabályi környezetben kezdhette volna, szemben a jelenlegi négyéves lemaradással. A gyümölcságazat utóbbi években való ellehetetlenülése tehát ezzel az elfecsérelt négy évvel magyarázható. Hogyan is fogalmaz az előttünk fekvő előterjesztés általános indoklása? “Hazánkban csupán a gyümölcsültetvények felmérése útján biztosítható, vagyis csupán ezen törvény elfogadása által, a gyümölcspiac szabályozása, az értékesítés és az export tervezése, a kapcso lódó közösségi támogatások elnyerése.” Sajnos még a négyéves késéssel benyújtott törvénytervezet is hagy kívánnivalót maga után. Hiszen a gyümölcságazatban továbbra is fenntartja a konfúzus törvényi állapotot, jogi rendezetlenséget, mivel a jelenlegi előte rjesztésen kívül még a 2005. évi X. törvény és az 1970. évi XXXVI. évi törvényerejű rendelet is vonatkozik a gyümölcságazat szabályozására. Egy ilyen komoly, és az ország adottságai szempontjából oly fontos ágazat nem érdemelt volna meg egy önálló komplex törvényt a szőlőágazatéhoz hasonlóan? Ráadásul az uniós gyakorlat is ezt szorgalmazza. Például a jelen törvénytervezet által honosított európai parlamenti és tanácsi 2001/109/EKirányelv 1. pontja nyomban azzal kezdődik, hogy az idáig érvényben lévő 1976. július 20ai EKGtanácsi irányelvet hatályon kívül helyezi. Szó szerint idézem az új irányelv első pontját: “Most új módosításra kerül sor. Az egyértelműség kedvéért célszerű az említett irányelvet hatályon kívül helyezni, és ezzel az irányelvvel helyettes íteni.” Ezzel a világos elvvel szemben áll a magyar gyakorlat. Hiszen nálunk még az 1970. évi XXXVI. törvényerejű rendelet is hatályban maradt, jóllehet gyakorlatilag a rendelet címén és a preambulumán kívül a teljes jogszabály megváltoztatásra került. Ráa dásul a megmaradt cím és preambulum sem fedi a valóságot, mivel a gyümölcstermesztésen kívül a szőlőtermesztést és a borgazdálkodást is magában foglalja, amelyekről pedig a törvény már nem rendelkezik. Érdemes a meghagyott preambulumot szó szerint idézni - kérem, figyeljenek! “A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szőlő- és a gyümölcstermesztés fejlesztése, a magyar borok minőségének további javítása érdekében a következőt rendeli el.” A cím és a preambulum változatlan meghagyásának magyarázatául csupán egyetle n elfogadható érv szolgálhat. Talán bizony Magyarországon a “népköztársaság” szó használata vált ismét gyakorlattá, csak mi, országgyűlési képviselők hivatalosan erről még nem kaptunk értesítést. Való igaz, mindennemű értesítés nélkül is az utóbbi négy évb en a népköztársasági légkört határozottan éreztük. Például a jelenlegi és a mostanihoz hasonló törvényelőterjesztések kapcsán. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Lezsák Sándor képviselő úrnak. LEZSÁK SÁNDOR (függ etlen) :