Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 30 (283. szám) - A gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsösültetvény-méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
279 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Egy olyan törvényjavaslat került a tisztelt Ház elé, amelynek céljával egyet lehet érteni, de szövegezése ellentétes a szocialistaszabad demokrata kormány statisztikai felmérésekkel kapcsola tos eddigi felfogásával. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy az előterjesztő kettős mércével mér. A gond megértése érdekében idézzük fel az egyházfinanszírozás megváltoztatásának indokait. A Medgyessykormány megszüntette a népszámlálási adatokon nyugvó egyhá zi támogatásokat, azt állítva, hogy az amúgy anonim népszámlálás idején megtévesztették a megkérdezetteket, és nem mondták el nekik, hogy az adatfelvétel nemcsak statisztikai célt szolgál, hanem az összesített adatok alapján kívánja majd segíteni az állami költségvetés az egyházakat. Meg kell jegyeznem, hogy valamennyi kultúrállamban az állam a népesség összetételéhez szabja az egyházak támogatását, és nem kivételez közöttük. (1.10) Nálunk ez másképpen történik. A magyar állam ötszörhatszor annyi támogatás t nyújt egy kisegyháznak egy hívőre vetítve, mint a történelmi egyházaknak. A kormány nem a népszámlálást, hanem az adóbevallást tekinti etalonnak, ahol a keresők között viszonylag sok olyan adózó van, aki újonnan megjelenő egyházba lépett be, míg a történ elmi egyházakhoz tartozó nyugdíjasok százezrei, milliói hiányoznak az adóstatisztikából. Nos, itt van egy törvénytervezet, állítása szerint csak statisztikai célt szolgálna, a tervezet indoklásából viszont egyértelműen kiderül, hogy a gyümölcsösökre vonatk ozó agrártámogatás az összeírás eredményein nyugodna. Ismét hangsúlyozom, hogy én nem helytelenítem a statisztikai összeírás összesített eredményeinek és az állami támogatás nagyságának az összekapcsolását, de a magyar állam eddig ezt megtette. Viszont csa k akkor lenne következetes önmagához, ha a statisztikai cél mellett a támogatási célt is bevenné a törvénybe, vagy akkor lenne következetes, ha bevallaná, hogy hamis indokok alapján változtatta meg az egyházi finanszírozás 2002 előtti érvényes módját. Tisz telt Államtitkár Úr! Módosító indítványt nyújtottam be annak érdekében, hogy az állami támogatások és a statisztikai összeírások eredménye között ne önkényes kapcsolat legyen a jövőben, hanem kiszámítható kapcsolat. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Deuts ch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Igen.) Megadom a szót. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Elnök Ú r! Tisztelt Országgyűlés! A szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet módosításának 2003ban az volt a célja, hogy Magyarországon gyümölcsfaültetvényt vagy bogyósgyümölcsültetvényt meghatározot t területnagyság fölött - gyümölcsös esetén 1500 négyzetméter, bogyós gyümölcs esetén 500 négyzetméter - 2004. január 1jétől csak engedéllyel lehessen telepíteni. A telepítési engedélyt a jegyző adja ki. A terület használója a telepített ültetvény termőre fordulását, továbbá az ilyen nagyságú ültetvény kivágását is köteles bejelenteni. A gyümölcsültetvény katasztere tartalmazza az ilyen ültetvények adatait megyei szinten, ezeket a mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatalok megyei kirendeltségei vezetik, a z összesített adatok a központi adatbázisban szerepelnek. A gyümölcsültetvénykataszter adatai a KSH részére statisztikai célból átadhatók. A törvényerejű rendeletben meghatározott rendelkezéseknek, elsősorban az ültetvénytelepítés engedélyhez kötésének te hát a tervszerű gazdálkodás megalapozása volt a célja a gyümölcs- és szőlőtermesztés területén. E törvényjavaslatnak az előbbiektől eltérő célja van; eltérő a szempontrendszer, és az adatkör is különböző. Az alapvető különbségek: egyrészt hogy a törvényjav aslat szerint az összeírás csak négy gyümölcsfajtára - almára, körtére, őszi- és kajszibarackra - terjed ki, míg a törvényerejű rendelet az
