Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 30 (283. szám) - A Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz):
252 tanyavillamosítással nagyon komolyan foglalkozott, de ez még mindig csak írott malaszt maradt, és ami a lényeg számunkra, hogy ma Magyarországon több ezer ember él olyan körülmények között, hogy nem tud elektromos áramot használni, mert egyszerűen a technikai feltételek nem adottak hozzá. És akkor sorolha tnánk még a száz sebből vérző vidéki szolgáltatásokat, sorolhatnánk még azokat a példákat, ami miatt rákényszerülnek az emberek, hogy feladják a vidéki életmódot és városokba költözzenek, és mindenki tudja, hogy az a legeslegdrágább, hogy az elnéptelenedet t falvakat újra működőképessé tegyük, hogy az elnéptelenedett falvakban újra meginduljon az élet. És joggal félnek a kistelepülési polgármesterek és az ott lakó emberek is attól, hogy ha egyszer megszűnt a posta, nem lesz többet helyben postahivatal, hogyh a egyszer bezárták az iskolát, nem nagyon van reális esély arra, hogy az elkövetkezendő években ezt az alapszolgáltatást ismét tudja biztosítani az intézmény. És tényleg szükség van egy Vidékpolitikai Tanácsra, mert talán annak a szavát megértené a kormány , és nem kerülnénk olyan helyzetbe, hogy egy 2500 fős településen a több mint kétszáz főt oktató, nyolcosztályos iskolának olyan mértékű forráshiánya van 2006ban, hogy a működőképessége határára ért, hogy egy nyolcszáz fős településen tudnak működtetni sp eciális oktatási módszerekkel egy olyan alapfokú oktatási intézményt, ahova nyolcvan fő jár be más településekről is, csak éppen a közgazdasági környezet olyan, a normatívafinanszírozása olyan az intézménynek, hogy a jelenlegi tudásunk szerint be kéne zárn i, ami úgy gondolom, hogy halálos vétek lenne. Nagyon nagy szükség lenne arra, hogy legyen egy olyan grémium, amelyik meg tudja magyarázni a kormánynak, hogy ilyet nem szabad csinálni, ilyen költségvetést nem szabad csinálni, ami arra kényszeríti a fenntar tókat, hogy az intézményeket bezárják. Bizony, szükség lenne erre a finn modellre Magyarországon is, szüksége lenne a magyar vidéknek arra, hogy legyen egy jól működő Vidékpolitikai Tanácsa. De ez az előterjesztés gyakorlatilag minden olyan eszközt megraga d, ami ezt a nemes célt ledegradálja egy egyszerű kampányfogássá. A magyar vidék ettől sokkal többet érdemel, sőt mondhatnánk egészen egyszerűen azt, hogy az államtitkár úr azt mondja, hogy fordulatra van szükség ebben a témában, én hadd mondjam azt ellenz ékiként, hogy itt nemcsak fordulatra, itt már változásra van szükség, mert a magyar vidék elég sokat szenvedett. A Vidékpolitikai Tanács tényleg alkalmas lenne arra, hogy ezeken a problémákon segítsen, de nem így. Ki kell venni azokat a torzító elemeket eb ből az előterjesztésből, ami gyakorlatilag más olvasatba helyezi a tanács megalakulásának a körülményeit és a működését, mint ami a december közepi állapot volt, amin a négypárti egyeztetésen jelen lévők, a szövetség részéről is jelen lévő képviselőtársunk azt mondta, hogy ebből lehetne valami. (23.00) Könyörgöm, miért kellett elrontani? Miért kellett elrontani azt, ami egyszer már úgy tűnt, hogy jó, elfogadható, és mindenki abban a hitben volt, hogy a futárpostával majd ezt fogja megkapni? És amikor megérk ezett a futárposta, akkor jött a döbbenet, hogy nem az van benne. Mondhatnám azt is, hogy az elmúlt négy évben megszoktuk, de ez ettől sokkal fontosabb feladat, hogy ilyen megszokások miatt a magyar vidék jövőjét bármilyen módon is átpolitizáljuk - bocsána t, átpolitizálják , és a magyar vidék jövőjét kockáztassuk. Tudom, hogy nagyon rossz szembesülni egy kormányzati ciklus végén azzal, hogy számtalan dolog el lett rontva, hogy számtalan dolog működésképtelenné lett téve. (Jauernik István: Micsoda?) Igen, J auernik úr, tudom, hogy a szocialisták önkormányzati szakpolitikusát ez zavarja, de gyakorló polgármesterként mondhatom, hogy igen, számtalan dolog vidéken tönkre lett téve, működésképtelenné lett téve, és ez ténykérdés. Ez nagyon keményen ténykérdés, és a zért, hogy ezt ne lehessen megtenni, szükség lenne a finn modellre, a Glatz akadémikus úr által készített nagyon alapos és nagyon jó előterjesztésre, mert ez mentőövet jelenthetne mindannyiunk számára. Vissza kell tenni azokat a garanciális elemeket, amely ek ki lettek belőle véve. Át kellene gondolni a bevezetés hatályát. Egyetértek egyébként Géczi képviselő úrral, hogy tényleg fontos ez a
