Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 30 (283. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KOCSIS RÓBERT (Fidesz):
219 környezetük sora; és a több közpo ntú, városiasodó településhálózat pedig elvezethet azon közműfejlesztések, infrastruktúrafejlesztések, logisztikai fejlesztések irányába, amelyek később az együttes tervezésprogramozásból üzemeltetési, fenntartási irányokat is választanak maguknak. Tiszt elettel javasolom képviselőtársaim és a miniszter úr figyelmébe, hogy fontolják meg ezt, és támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Gulyás József képviselő úrnak, SZDSZ. GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz 51. sorszámon nyújtottam be módosító javaslatot, amely az ajánlás 31. pontjában szerepel. Javaslatom a kártalanítási kérdéskörhöz kapcsolódik, az előterjesztés 1 5. §a rendelkezik erről, és álláspontom szerint az indokolásban is megfogalmazott eredeti szándékkal ellentétesen, kiterjesztő módon értelmezhető a szöveg, és véleményem szerint, ha így fogadnánk el, ebben a formában az önkormányzatok számára mindenképpen aggályos szabályozás jönne létre. (20.10) A törvényjavaslat általános indoklása szerint a településrendezéssel kapcsolatos kártalanításra vonatkozó rendelkezéseknél a rendelkezések alkalmazása során tapasztalt bizonytalanságok tisztázása érdekében néhá ny helyen a törvény rendelkezéseinek pontosítására, kiegészítésére kerül sor. Ezt tartalmazza az indoklás. Nos, ezt messze meghaladó módon módosítja azonban véleményem szerint a szöveg a hatályos szabályozást. Oly módon, ahogy már utaltam rá, hogy ez az ön kormányzatokat hátrányosan érinti. A hatályos törvény rendelkezése szerint csak akkor jár kártalanítás, ha a szabályozási terv vagy építési szabályzat az ingatlan rendeltetését vagy használati módját változtatja meg. A javaslat azonban kiterjeszti a kártal anítás fogalmát, illetve magát a kártalanítást minden olyan szabályozásra, amely a beépítési lehetőséget módosítja. Ez egyben azt is jelenti, hogy a továbbiakban az önkormányzatok sem a településképi, sem a környezetterhelési, sem a rehabilitációs törekvés eiket nem valósíthatják meg a kártalanítás terhe nélkül. A törvényjavaslat indoklásában rögzített pontosításon vagy kiegészítésen túl a javaslat ezeken messze túllép, túlhalad. A javaslat szerinti beépítési lehetőségre való kiterjesztés indokolatlanul nagy terhet jelentene az önkormányzatoknak, így azok sok esetben fel sem vállalnák azt, hogy korszerűbb szemléletű szabályozást alkossanak meg helyben. Éppen ezért nyújtottam be módosító javaslatomat, és kérem, hogy képviselőtársaim támogassák azt. Természetes en nem ragaszkodom ahhoz, hogy szó szerint ebben a formában módosítsuk a jogszabályt, de azt gondolom, hogy akár kapcsolódó módosító javaslattal is indokolt változtatni, mert ahogy jeleztem, ebben a formában aggályos a szabályozás. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Kocsis Róbert képviselő úrnak, Fidesz. KOCSIS RÓBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslathoz több ponton nyújtottam be módosító javaslatot, és ezekről szeretnék néhány szót mondani, ezek mellett érvelni. Az ajánlás 18. pontja szerint benyújtott módosító javaslatom lényege röviden az, hogy az állam gondoskodjon az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok műkö dtetéséről. Ahogy azt az indoklásban is megfogalmaztam, az állami feladatok ellátása nem függhet az egyes önkormányzatok anyagi erejétől, különböző értékítéletétől. Az építésfelügyeleti és építésügyi hatóságok működtetéséért az illetékes miniszternek kell felelősnek lenni. Csak ha felelősséget vállal a
