Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 30 (283. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
218 Amennyiben ezzel a lehetőséggel nem kívánnak élni, úgy tisztelettel kérdezem, ki az, aki egyetért Balsay István képviselő úr azon ügyrendi javaslatával, hogy a most tárgyalt törvény részletes v itáját egy szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés elfogadta az ügyrendi javaslatot, a részletes vitát tehát egy szakaszban fogjuk lefolytatni. Megnyitom te hát a részletes vitát, a jegyző úr által jelzett egyetlenegy pont kivételével, melyet az előterjesztő visszavont. Hozzászólásra megadom a szót Balsay István képviselő úrnak, Fidesz, ötperces időkeretben. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Urak! Nagyon fontos törvény részletes vitájánál tartunk, amely javaslat az idők során fokozatosan elkopott, és a jelenlegi szituációban a kisebb, olcsóbb, a Fidesz megfogalmazása szerint hatékonyabb államigazgatás, i lletve közigazgatás irányába történő lépések értelmében az épített környezet védelmében történő állami és önkormányzati szakhatósági beavatkozások maradnak a helyükön. Így a törvény módosításának a fő hangsúlyai inkább e jogszabály fontosságára, közügy jel legére, és a települések egymással való tervezési összehangolására szorítkoznak, illetve nyilvánvalóan van más javaslat is e törvénymódosítás kapcsán, de én ezeket tartom a legfontosabbaknak: az együttes, összehangolt, integrált, közös tervezést, majd késő bb programozást, és azt követően is egyfajta közös adó- és tarifarendszer kialakítását. Megítélésem szerint a magyar településhálózat szerkezetének a formálása a városokra és környékére, valamint az egymással szimbiózisban élő településközösségekre fog a k özeljövőben koncentrálódni: völgyekben, nagyobb összekötő vasúti, közúti pályák mentén kialakuló logisztikai központok köré szerveződik. Ennek kedvező, illetve kedvezőtlen hatását a budapesti agglomerációban és más agglomerációkban is látjuk. E bevezető ut án két lényeges javaslatra hívnám fel a figyelmet, amelyek eddig nem nyerték el a kormánypárti képviselők többségének az egyetértését. (Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az egyik, amelynek lehet, hogy inkább a prea mbulumban kellene elhelyeződnie, viszont a preambulum mint a bevezető ajánlásrész, nem került megnyitásra a törvénymódosításnál, így az építési törvény 8. §ába javasolnám beépíteni, amely arról szól, hogy az épített környezet alakítása közügy, a közérdek érvényesítésétől elválaszthatatlan tevékenység. Azért tartom fontosnak ezt a látszólag szofisztikus törvényjavaslatot, mert sok alkalommal, sok esetben látom, hogy az építtetői szándék egyegy nagyobb bevásárlóközpont kialakítása, zöldterületek erőszakos m egszüntetése vagy belterületbe vonásból származó haszon érdekében, olyan bevásárlóközpontok és ipari parkok létesítése, melyek utána környezeti károkat jelentenek az ott élők számára, rovására; ezek megakadályozhatók, ha mindannyian - elsősorban a döntésho zó testületek - átérezzük, hogy közügyről van szó, és minden erővel arra kell törekedni, mind a polgármesternek, mind az előterjesztőknek, tervezőknek, építészeknek is, hogy ebből egy jottányit ne engedjünk. Hiszen az emberek életminősége és környezete ren dkívül fontos, nemcsak rövid és középtávon, hanem hosszú távon is. A másik javaslat a tervezések összehangolását segítené. Azt javasolom, hogy ne csak a fővárosban és környezetében kelljen a kerületi önkormányzatoknak egyeztetni, hanem a miniszter úr, ille tve a kormány három típust emeljen be a saját hatáskörébe, amelyben a lehatárolásokat - elnézést a műszóért , a települések érintettségét meghatározza egy kormányrendeletben. Ez a három típus az agglomeráció, az agglomerálódó településhálózat és a több kö zpontú, városiasodó településhálózat. Mindegyikre számtalan példa van, Budapestet követi Debrecen, Miskolc, Győr, esetleg Szeged agglomerációja; az agglomerálódó települések: ma már megközelíti a húszat a magyar városok és
