Országgyűlési napló - 2005. évi téli rendkívüli ülés
2006. január 30 (283. szám) - Balsay István (Fidesz) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “A miniszter felelőssége a közúti közlekedési balesetekben. Miért hagytuk, hogy így legyen?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
202 Balsay István (Fidesz) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - “A miniszter felelőssége a közúti közlekedési balesetekben. Miér t hagytuk, hogy így legyen?” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Balsay István, a Fidesz képviselője kérdést kíván feltenni a gazdasági és közlekedési miniszternek: “A miniszter felelőssége a közúti közlekedési balesetekben. Miért hagytuk, hogy így legyen?” címm el. Képviselő úré a szó. BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedje meg, hogy a minisztert szólítsam meg, hiszen egyértelmű a miniszter felelőssége a közúti balesetek azon részében, amely az út hibájából ered. 30 ezer kilométer állami, országos és 130 ezer kilométer önkormányzati kezelésű úthálózatban soha nem látott mértékű, szándékos elhanyagolásból eredő kár következett be. Az országos közúthálózat egyharmadának teherbírása elégtelenné vált. Több mint 2200 k ilométeren a 6000ből a főhálózaton 20 millimétert meghaladó gyilkos nyomvályú keletkezett, és az ideiglenes kátyúzásra váró útszakaszok hossza elérheti az országos úthálózat felét. Szomorú mérleg ez. Az amúgy is szerény adottságokkal rendelkező magyar úth álózat sorsát megpecsételte, hogy a miniszter utasítására hozzá nem értő személyes ismerőseivel, üzletfeleivel töltötte fel a szakma vezető pozícióit, úgymond, sikerült őket az üzleti élet területéről átcsábítani, hogy a közúti közlekedés piacosításának el őidézői legyenek. Ez sikerült. Az Elendertől, a Tej Terméktanácstól igazolt közúti vezetők a mai napig sem kötötték meg a közutak fenntartásáért és üzemeltetéséért felelős megyei szervezetekkel a megbízási szerződéseket. Ezekből a szervezetekből sok kiváló szakembert nyugdíjba küldtek, vagy szándékos eltávozásra kényszerítettek. A békákat sem szokták megkérdezni a mocsár lecsapolásánál - mondta a miniszter, és most itt a következménye. Tisztelt Miniszter Úr! Éreze felelősséget a közutak fenntartásának és ü zemeltetésének szándékos elhanyagolása miatt bekövetkezett, az út hibájából eredő balesetekért? Mi a végső célja vagy a közbenső célja az állami országos közúthálózat fenntartásán és üzemeltetésén dolgozó szervezetek, telephelyek piacosításával? Kik leszne k a közúti, vasúti közlekedésből, a dolgozó emberek béréből felépített üdülők boldog, újtőkés tulajdonosai, esetleg lízingelői? Többen tippelnek, neveket mondanak. Kérem, cáfolja meg őket! Igaze, hogy 2005ben elköltötték a 2006. év költségvetési előirány zata 78 százalékát, egyesek szerint a teljes összeget? Mikor vet véget az útfenntartó szakma szétverésének, a szakma minőségromlásának és a vele együtt járó nagyképű, 400 milliós tételben pazarló, dzsentri vezetői magatartásnak? Várom válaszát. Én 15 évig dolgoztam ebben a szakmában. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Mély nyomot hagytál!) ELNÖK (Harrach Péter) : Dióssy Gábor államtitkár úr válaszol. DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Ha megengedi, a személyeskedő megjegyzéseire most nem kívánnék reagálni, szeretnék a tényekről beszélni. A mostani kormányzati ciklusban, a gyorsforgalmi úthálózat kiemelt fejlesztése mellett - az autópályahálózat fejlesztésére gondolok , az uniós f orrásokkal együtt nagyobb összegű pénzforrás, évi átlagban mintegy 21 milliárd forint jutott az utak felújítására, fenntartására, míg az 1998 és 2002
