Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 21 (268. szám) - Az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár:
3465 kistelepüléseken meg fognak szűnni az iskolák, el kell hogy vigyék a szülők máshova a gyerekeket, és pontosan el fogják lehetetleníteni a kistelepüléseket, hiszen ugye most már a posták veszélybe kerültek, eze ntúl veszélybe kerülnek az oktatási intézmények is, és ha a fiatalok elkerülnek a falvakból, községekből, akkor gyakorlatilag egy idő után ellehetetlenül az élet ezen a területen. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Több felszólalót nem látok , így a vita e szakaszát… (Arató Gergelyhez:) A vitában vagy a vita végén? ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : A vita végén. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Akkor a vita e szakaszát és a részletes vita egészét lezárom, és nem kérdezem meg, hanem megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Államtitkár urat illeti a szó. ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy miután meglehetősen részlete s és kimerítő szakmai vita zajlott a részletes vitában - és hozzá kell tennem, hogy az általános vitában is , csak néhány főbb csomópontra térjek ki. Először is, szeretném megköszönni a vitában részt vevő képviselő uraknak azt a tanulságos, szakszerű és higgadt hangvételű vitát, amely sajnos az Országgyűlés tanácskozását nem mindig jellemzi, de az oktatási törvények vitájára általában jellemző. Azt hiszem, ez az a hangnem, ez az a szakmai megközelítés, ami méltó ehh ez a Házhoz, amely méltó az ország Házához, és még egyszer szeretném megköszönni a vitában részt vevő minden képviselő úrnak az észrevételeit, javaslatait. Ezek mindenképpen megfontolásra érdemes javaslatok, és hozzá kell tennem, hogy közöttük számos olyan van, amelyet valóban módosító indítvány formájában - vagy a jelenlegi módosító indítványok körében, vagy esetleg későbbi bizottsági módosító indítványokkal - érdemes beépíteni a törvénybe. Ami a tanácsadó testületet illeti, ebben az esetben azt gondolom, hogy magának a tanácsadó testületnek a hasznosságáról, és egyáltalán, a szakképzésben tervezett változások hasznosságáról nem volt érdemi nagy vita a Házban. Ezzel tulajdonképpen mindkét oldal, minden képviselő egyetért. Ha volt vita, akkor ez arra vonatko zott, hogy kötelező legyene vagy nem. Az az álláspontom, hogy ez nem jelent olyan többletterhet az iskoláknak sem szervezési, sem más szempontból, ami miatt ne lenne érdemes ezt a fajta lehetőséget minden iskola számára megnyitni. Azt gondoljuk, ez olyan eszköz, amely hozzásegíti az iskolákat ahhoz, hogy jobban igazodjanak a munkaerőpiaci igényekhez. Ez a konstrukció különbözik az iskolaszéktől - ezt Lezsák képviselő úr kérdezte , hiszen az iskolaszék esetében alapvetően a szülők, a diákok és a tantestül et alkotják ennek az iskolaszéknek a három oldalát. Elképzelhető lenne olyan iskolaszéki rendszert kialakítani, amely ettől eltér, de a jelenlegi jogi szabályozás nem ilyen. Az iskolaszékben alapvetően az iskolapolgárok, az iskola résztvevői azok, akik dön tő súllyal rendelkeznek, míg a tanácsadó testületben kimondottan a munkaerőpiaci igények, a munkaerőpiaci elképzelések megjelenítése a cél. Ami a felzárkóztató oktatás kérdését illeti, ez nagyon fontos kérdés. Azonban az, amit Pánczél képviselő úr ebben a vitában elmondott, és amit módosító indítványokban benyújtottak, némiképp különbözik attól, mint ami az önök érvelése. Az érvelés lényege ugyanis az, hogy a felzárkóztató oktatás ne váljon egy újabb elkülönítési pályává, ne váljon egy olyan pályává, ahol az iskolák kinyomhatják a számukra valamilyen ok miatt nem szimpatikus gyerekeket. Az megfontolandó javaslat, amely arra vonatkozik, hogy szabjunk még egy korlátot az életkor mellé, egy olyan korlátot is, amely arra vonatkozik, hogy hányadik osztályba jár a gyerek. Magyarul,