Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 21 (268. szám) - Az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár:
3466 hogy egy már végzés előtt álló 15 éves gyereket ne lehessen esetleg kirakni az általános iskolából, kapjon legalább még egy évet, hogy esélye legyen befejezni ezt az iskolát. (22.10) Ennek szerintem lehet realitása, ezt bizottsági ülés en érdemes lesz meggondolni bizottsági módosító indítvány formájában. Azt azonban, hogy ne legyen szakmai kontroll e fölött a döntés fölött, tehát hogy a szülő és az iskola döntése mellett legalább a 16 év alatti tanulóknál ne legyen szükség még egy szakma i véleményre, mi ezt nem tudjuk támogatni. Szeretnénk ezt az intézményt a lehető legtöbb garanciával körbebástyázni annak a közös célnak az érdekében, amiben egyetértünk, hogy valóban csak azok a gyerekek kerüljenek ebbe az iskolai formába, akiknek nincs m ár esélyük befejezni az általános iskolai oktatást. Abban van köztünk vita, hogy - ahogy a képviselő úr és társai benyújtották a módosító indítványokat - úgy látom, hogy ez alatt egy más intézményt értenek. A mi álláspontunk az, hogy ez a fajta felzárkózta tó évfolyam, amit a törvényben megfogalmazunk, nem dolgozók általános iskolája. Ez nem arra való, hogy itt megszerezhessék a hiányzó iskolai évfolyamokat a diákok. Erre kívánunk egyébként a jelenlegi jogi szabályok között kormányzati programot indítani, me rt nagyon lényeges lenne, hogy azok a diákok, akik nem tudnak eljutni az általános iskolai végzettségig, és ezt meg kívánják szerezni, ők erre más módon, a felnőttképzés kereteiben kapjanak módot, de itt nem erről van szó. Itt kimondottan azokról a diákokr ól van szó, akik a szakképzésben kívánnak végzettséget szerezni. Erre a konstrukcióra nyitjuk meg ezt a lehetőséget. Ezért azokat a módosító indítványokat nem fogjuk tudni támogatni, amelyek egy más konstrukciót állítanának ennek a konstrukciónak a helyére . Itt kimondottan az a cél, hogy a szakképzésbe való bekapcsolódást tegyük lehetővé; a jelenlegi jogi konstrukció erre tesz kísérletet. A felzárkóztató oktatás kérdésén túl a sorsolás kérdését viszonylag részletesen megtárgyaltuk. Engedjék meg, hogy erre a vitára ne térjek újra vissza. Azt jelezném csak még egyszer, talán az iskolák megnyugtatására is, hogy nincs szó fölösleges bürokratikus kötelezettségekről. A képviselő úr, Szabó Zoltán képviselő úr és képviselőtársaim mert ezt mások is megerősítették, fo ntosnak gondolják azt, hogy rendeleti úton szabályozza, mondjuk, a minisztérium az eljárási módot, erre lehet lehetőség. Ez a rendelkezés 2007. január 1jén lép életbe, tehát még egy teljes év van a rendszernek a felkészülésre. Ezt meg kell fontolni. Talán ez segít kiküszöbölni bizonytalanságokat. Hozzá kell tennem, hogy van ennek létező gyakorlata. Közjegyzőről, képviseletről meg ilyenekről szó nincs ebben a törvényben. Őszintén szólva, nehezen is értem azt, hogy hogyan keveredik ide. De ha vannak ilyen re ális félelmek, akkor lehet, hogy valamilyen többletszabályozással ezt érdemes kiküszöbölni. A költségvetés és a normatívák kérdéséről mégiscsak érdemes szólni néhány szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer szeretném megismételni azt az érvelést, amit az expozéban megtettem; fontosnak tartom erre visszatérni. Képviselőtársaim! Természetesen megtehettük volna azt, hogy úgy teszünk, mintha mi sem történt volna, úgy teszünk, ahogy önök többször tették a kormányzásuk idején - azt hiszem, mi is megtettük már a saját kormányzásunk idején , hogy életben tartjuk a formális garanciát, és aztán felfüggesztjük. Szeretném megkérdezni, hogy milyen valós garanciát jelent egy olyan garancia, amit majd csak akkor léptetek életbe, amikor éppen kedvem lesz, amit rögtön a bevezetése évében felfüggesztek, ahogy önök tették. Ennek mi nem látjuk különösebb értelmét. Ezért még egy helyzetet figyelembe kell venni. Könnyű volt garanciát vállalni a közoktatás normatív finanszírozásának nominális növelésére olyan években, amikor 1 020 százalékos infláció volt, ráadásul a költségvetésben egy kicsit még alul is tervezték, így könnyű volt azt mondani, hogy nominálisan itt van a rengeteg pénz, követtük az ennyi meg annyi évvel ezelőtti garanciákat. Mint ahogy hozzáteszem: 2003ban mi i s könnyedén teljesítettük a garanciát, hiszen ebben az évben a 2001. évhez képest több mint 50 százalékkal növeltük a közoktatás normatív finanszírozását.
