Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 3 (250. szám) - Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FARKAS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP):
888 Természetesen, ha közösen tudunk egy olyan normaszöveget letenni az asztalra, amely még ennél is egzaktabb, ennél is konkrétabban megfogalmazza a problémára adandó választ, akk or ebben a továbbiakban is partner leszek akár kapcsolódó módosító indítvány tekintetében, ha erre az idő rövidsége miatt nem nyílik lehetőségünk, akkor pedig a bizottsági módosító javaslatot örömmel fogom venni és támogatni is fogom. Végezetül engedjenek meg még egy érvet a cégjegyzékszámmal kapcsolatosan. Tisztelt képviselőtársaim, a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény, közkeletű nevén a cégtörvény egyik szakaszában úgy rendelkezik, hogy a cégjegyzékszámot a cégnek hivatalos levelezése során, ideértve az elektronikus levelezést is, föl kell tüntetni, tehát gyakorlatilag minden hivatalos iraton, ami egy cégtől kikerül, szerepelnie kell a cégjegyzékszámnak. A törvény ezenfelül még a nyilvántartó cégbíróság nevé nek feltüntetését is kötelezővé teszi, ami egyébként fölösleges, hiszen a cégjegyzékszámból ez egyértelmű, de ezt most tegyük zárójelbe. Tehát a cégtörvény így rendelkezik. Ezek után számomra végképp érthetetlen, hogy az ingatlannyilvántartásban miért ne szerepelhetne egy cégnek a cégjegyzékszáma, akár még a statisztikai azonosítója mellett is. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Szintén két percre megadom a szót Farkas Imre képviselő úrnak, MSZP. FARKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem annyira vitatkoznék az előttem szólókkal, mint inkább a 9. és 10. ajánlási ponttal kapcsolatban mondanám el a véleményemet. Annál is inkább, mert a 9est saját magam jegyeztem. Megmondom őszintén, meghökkenve láttam a törvényjavaslatban azt az elképzelést, hogy az ingatlannyilvántartási eljárás megindításánál a földhivatal nem köteles az ügyfelet tájékoztatni. Biztos, hogy ez a bürokrácia csökkentése érdekében egy komoly lépés, de úgy gondolom, hogy mégsem tar tható, és én magam és képviselőtársaim is próbáltuk ezt a kijelentést némiképp korlátozni valamilyen módon. Én a kormányzati szándékot is elfogadva úgy próbáltam megközelíteni, hogy akkor nem kell értesíteni az ügyfelet, ha ő arról tud egyébként, hogy indu lt egy ilyen eljárás, tehát például maga kezdeményezte, vagy olyan hatósági eljárás folyik, ami alapján ő erről tudott. Képviselőtársaim a 10esben pedig azt mondják, hogy akkor feltétlenül értesíteni kell az ügyfelet, ha az ingatlan elvesztésével járhat e z az eljárás. (19.20) Úgy gondolom, hogy azok, akik benne voltak a lakásmaffiaügyek vizsgálatában, nagyon az ingatlanelvesztésre koncentrálnak, de én azt hiszem, rengeteg olyan ügy van még az ingatlannyilvántartással kapcsolatos eljárásokná l, amelyek nem járnak ugyan az ingatlan elvesztésével, de mindenképpen rendkívül súlyos következményekkel járhatnak. Úgy gondolom, közösen kellene gondolkodni arról - a kormánynak is , hogy ezt a gondolatot hogy lehetne ésszerűbbé tenni. Amennyiben pedig nem sikerül, akkor töröljük el, és maradjon az eredeti elképzelés; ezt egyébként kapcsolódó módosító javaslatként is benyújtottuk. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Ismét két percre megadom a szót Devánszkiné Molnár Katalin képviselő a sszonynak, MSZP. DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP) : Köszönöm szépen. Szeretném jelezni, hogy ezt a mondatot a Ket. miatt kellett beírni, hiszen a Ket. előírja az ügyfél értesítését, de felhatalmazást ad arra, hogy speciális esetben külön törvényben ez alól mentesítést kapjanak bizonyos eljáró hatóságok. Tudni kell, hogy az ingatlannyilvántartási