Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 3 (250. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
804 egészségügy, ahol a megérett változásokat alapos, nagy munkáva l kell előkészíteni; ahol ha egy jobb egészségügyet akarunk, hatékonyabbat és igazságosabbat, akkor olyan átalakítást kell kezdeményeznünk, amelynek az eredménye lehet, hogy csak egykét év múlva látszik, de ez az eredmény nem lenne meg, ha mi most nem fek tetnénk bele ezt a munkát. Azzal, hogy eldöntöttük, hogy biztosításalapú lesz az egészségügy, azzal, hogy eldöntöttük, hogy különböző biztosítási csomagok lesznek, ezzel visszaadjuk az emberek méltóságát, ezzel bizonyos értelemben rendet teremtünk az egész ségügyben, még akkor is, ha ennek nem láthatók az első jelei, hogy egyéni nyilvántartási számlák lesznek, hogy az állam azok után fizet járulékot, akik eddig ma nem fizettek járulékot, a gyermekek vagy a nyugdíjasok után, hogy valóban biztosításrendszerű lesz a magyar egészségügy. Ez fontos dolog. Emlékszem rá, hogy a javaslatok első köre azzal foglalkozott, hogy hogyan lehetne Magyarországon visszaadni a munka becsületét és jobban megvédeni a munkásembert. Amikor a kék könyvről beszéltem, nagyon sokan a g úny hangján válaszoltak. Azoknak mondom, akik nem hittek ebben: csak augusztusban 30 ezer kék könyvet váltottak ki Magyarországon. Csak augusztusban! Azért mondom az augusztusi adatot, mert ez áll rendelkezésre. Ezekben a napokban fogjuk elérni a 200 ezer összes, most már kék könyvnek hívott alkalmi munkavállalói könyvet. Emlékeztetem azokat, akik ismerik a munkaerőpiac helyzetét, hogy tavaly egész évben 130 ezer volt. Kérem szépen, tudják, ez mit jelent? Hogy csak eddig 70 ezerrel több embernek van Magyaro rszágon biztosítása, hogy büszke lehet arra, hogy legálisan dolgozik, hogy nem eltitkolva, nem kiszolgáltatva, hanem bejelentve, akiért a munkáltatója fizet; mert a közteherjegyben benne foglaltatik egy nagyon méltányos, nagyon alacsony mértékű köztehervis elés. 70 ezerrel több van, és most még csak október eleje van; gondolom, hogy év végéig akár meg is duplázódhat a tavalyi szám. 100 ezer embernek lett tisztességes munkája - azt gondolom, hogy jó ez. Aztán vannak olyan történetei ennek a száz lépés program nak, amelyek nagyon kevés figyelmet kaptak. Nagyon nagy tanulság az én számomra is, hogy mi az, amiből hír lesz, mi az, ami közfigyelmet kap, és mi az, ami nem. 15 éve toljuk magunk előtt a szakoktatás gondjátbaját. 15 év óta Magyarországon, miközben az o ktatásügyben sok minden változott, a szakoktatásban alig. A száz lépés programjának részeként átalakult a szakoktatás is, egy 2005ig terjedő átfogó, nagy korszerűsítési programot mutattunk be, és nemcsak bemutattuk ezt a programot, hanem megállapodtunk er ről a Magyar Kereskedelmi Kamarával, megállapodtunk a munkaerőpiac résztvevőivel, a munkáltatókkal, és végre egy olyan szakképzés lesz, amelyet a piac diktál, milyen szakmára van szükségem, milyen tudásra van szükségem, hogyan lehet ezt rugalmassá tenni. N agyon kevés visszhangot kapott ez a javaslat, miközben az elmúlt 15 év egyik legfontosabb kérdése ez, mert ezekből az emberekből, ebből a szakképzésből lesz majd olyan ország, ahol nemcsak szeretnének dolgozni az emberek, de birtokukban van egy olyan tudás és képesség, hogy tudnak is dolgozni. Amikor ma azért ostoroznak bennünket, hogy a pályakezdők között mennyi a munkanélküliség - egyébként okkal vagyunk érzékenyek erre, hiszen sokkal nagyobb, mint szeretnénk , akkor elfeledkezünk arról, hogy azok a dönt ések, amelyek meghatározzák, hogy ma kinek van munkája és kinek nincsen munkája a munkaerőpiacon, négyöthathét, esetleg tíz évvel ezelőtt születtek, sok évvel ezelőtt. (13.20) Ha azt szeretnénk, hogy öthathét év múlva kevesebb legyen a pályakezdő munk anélküli, akkor most kell átalakítani a szakképzés rendszerét. És akkor is át kell alakítani, hogyha hiába tesz a kormány, hiába dolgozik a miniszter, nem kap sok figyelmet. Mert nem azért dolgozunk, hogy figyelmet kapjon ez mindennap az újságokban, hanem azért dolgozunk, mert egy jobb és igazságosabb országot szeretnénk létrehozni. (Taps az MSZP soraiban.) És amikor éppen a mai napon olvasom - nem is olyan régen, pár órával ezelőtt adták ki azt a hírt , hogy utoljára 2002ben mértek olyan magas fogyasztói bizalmi indexet, mint amilyet az elmúlt
