Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 3 (250. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
805 hónapban, az azt mutatja, az emberek pontosan értik, hogy hogyan lehet egyszerre szolgálni az igazságosság programját és az építkezés programját. Hogy mindannak, amit teszünk, és aminek az eredményképpen példának ok áért huszonöt év után a legkisebb az áremelkedés - lassan eltűnik a fogalomtárunkból, a nyelvhasználatunkból az infláció, és a gyerekeinknek nem kell megtanulni ezt a szót , akkor azt gondolom, helye van annak, hogy miközben látjuk a kihívásokat is, lássu k mindemellett azt is, amit elértünk. Ami a kihívásokat illeti: azt gondolom, továbbra is két olyan területe van közös közpolitikai törekvéseinknek, amelyek több figyelmet érdemelnek, ahol érdemi kihívások vannak, és ahol szükségesnek tűnik, hogy ne egysze rűen csak hangoskodó politikai replikával alakítsuk a folyamatokat és a gondolkodást, hanem próbáljunk mélyebbre ásni. Az egyik az államháztartás kérdése, a másik pedig a munkanélküliség kérdése. Hadd szóljak mind a kettőről kéthárom mondatot. Az államház tartás gazdaságunknak az a kis szelete, ahol megpróbálunk a közös forintjainkból közös célokra költeni. A nagyon bonyolult gazdasági rendszer egy picike szelete, de figyelmet érdemel, hisz az államháztartásban költünk el minden egy forintból vagy 40 fillér t. Akkor, amikor egy országnak nagy tervei vannak, ambiciózus céljai vannak, akkor bizony nagyon sok feladatot tesz az államháztartásra. Mi azt mondtuk, két dolgot is szeretnénk egyszerre: hogy épüljön annyi autópálya ebben a négy évben, mint korábban soha sem. Fontos dolog ez? Fontos. Kérdezzük meg a szegedieket, mit gondolnak arról, hogy decemberben át fogjuk adni az M5ös autópályát! (Taps az MSZP soraiban.) De megkérdezhetjük a debrecenieket is, ahol ellenzéki polgármester van, vagy Nyíregyházát, kérdezz ük meg a Balaton menti városokat, falvakat, mit gondolnak arról, hogy autópálya fog érkezni, és hogy épül ez az autópálya. Kelle építeni az autópályát azon az áron is, hogy sokba kerül, és most kell kifizetnünk azt, amit majd a következő húszharmincnegy ven évben használunk? És hogy le kelle mondani az autópályaépítésről azért, mert azt mondja az egyik európai hivatal, hogy bizony úgy kell elkönyvelni ennek az összes költségét, hogy az idei évben kell beletenni a könyvelésünkbe? Én azt mondom, hogy nem. Azt mondom, hogy nem szabad lemondani egy méter autópályaépítésről sem! De mehetnék tovább. Fel kelle adnunk azt a szándékunkat, hogy átalakítsuk a nyugdíjrendszert? Fel kelle adni azt a szándékot, hogy a következő évben kétszeresére emeljük a családi pótlékot, és egy igazságosabb családtámogatási rendszert tegyünk, azért, mert ezek egyébként valóban terhet rónak az államháztartásra? El kell döntenünk közösen, hogy akarunke egy igazságosabb, együtt maradóbb országot, egy olyan országot, amely érti, hog y van dolga nyugdíjasért, gyerekért, családért, lemaradt településért, tudja, hogy ehhez építkeznie kell, városközpontokat, utakat kell építenie, hogy megóvva a környezetet, új szennyvíztisztító telepeket kell létrehoznia, és ennek a terhét persze el kell osztani majd a következő évek között. És ha konfliktusba kerül egymással az euró nagyon gyors bevezetésének a szándéka - mert az euró fontos eszköz egyébként a gazdaság stabilitásának javításában, az országgal kapcsolatos kockázatok csökkentésében , a más ik oldalról pedig az ország fejlesztése és egy igazságosabb ország megteremtésének a vágya, akkor okosan kell mérlegelni az előnyöket és a hátrányokat. Ebben a kormányban van eltökéltség arra, hogy kellő bölcsességgel tegye egymás mellé az előnyt és a hátr ányt: autópályaépítés, igazságos családtámogatás, igazságosabb adórendszer, igazságosabb nyugdíjrendszer, illetve két évvel korábbi vagy egykét évvel későbbi euróbevezetés. Ez olyan dilemma, amire közösen kell válaszolni. Úgy látom, hogy ebben az ügyben nagy vita nincs ellenzék és kormány között, örülök annak, hogy Varga Mihály képviselő úr első megjegyzéseit követően Orbán pártelnök úr ebben egy rugalmasabb álláspontot foglalt el. Igen, azt hiszem, az a helyes, ha megtaláljuk a legfontosabb kérdésekben a z érdemi eszmecsere lefolytatásának lehetőségét, és nem kapásból válaszolunk egymásnak - ha az ellenzék mond valamit, elutasítja a kormány, ha a kormány mond valamit,
