Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 27 (249. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellen... - ELNÖK (Harrach Péter): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
793 ugyanis nagyon szoros a korreláció, legalábbis az agrárfejezet vonatkozásában. Bárminemű, fejezeten belüli költségvetési sor vizsgálatát megelőzően elég csupán a 2004. évi agrárköltségvetési előirányzatot összevetnünk a költségvetési teljesítéssel. A 338 milliárd forintos előirányzattal szemben ugyanis csupán 270 milliárd forintnyi forrásfelhasználás teljesült, összességében te hát a mezőgazdaság és vidékfejlesztés fejezeti szintű kiadási előirányzatainak teljesítése a 2004. évben 80 százalékban realizálódott. 2004ben a tartalékolásra kötelezett és az idő előtt zárolt költségvetés következtében jelentős tételű determinációk húzó dtak át a következő évre, és 2005ben ez az előremenekülés hatványozottan folytatódik. Ennek fényében jelenleg már nem is költségvetési zárszámadási törvényről kellene beszélnünk, sokkal inkább egy pilótajátékhoz hasonlít ez az előterjesztés. Hogy mindez n em egy elfogult ellenzéki vélemény, annak bizonyságául idézek az Állami Számvevőszék jelentéséből, amely a determinációk idősoros bemutatásával implicite ugyanerre a megállapításra jut. Idézem: “Összességében a 2004. évi előirányzatot a nemzeti támogatássa l együtt közel 82 milliárd forint korábbi években vállalt kötelezettség terhelte. A determináció 2005re tovább nőtt. A 113,4 milliárd forint módosított előirányzat terhére 2005. április 30áig 103,9 milliárd forint kifizetést teljesítettek, mely 91,7 száz alékos teljesítésnek felel meg. Az április 30áig teljesített kifizetés egyben determinációt is jelent a 2005. évi előirányzat terhére, mivel a kifizetés alapjául szolgáló kötelezettség az előző vagy az azt megelőző évben keletkezett.” Ugye, ezek után nem túlzó a hólabda- vagy akár a pilótajátékeffektus emlegetése, amikor, mint hallottuk, április 30áig az éves előirányzat 91,7 százalékban felhasználásra került az előző évek determinált jogcímei nyomán. Vagyis a 2004ben zárolással megkurtított, idő előtt leállított agrárköltségvetési év ellehetetlenítette az idei, 2005ös évet is. Olyannyira, hogy, ismét az ÁSZjelentésből idézek: “A topup 2005. évi összegének folyó évben kifizethető részéhez az előirányzat nem biztosít fedezetet. A 2005. évi topup kifi zetéseket 2005 decemberében már lehetne fizetni, de az FVM pénzügyi helyzete a 2005. április 30ai állása szerint ezt nem teszi lehetővé. (20.20) Ennek hátránya az MVH feladatainak a következő év első negyedévére történő torlódásában is megmutatkozik, tová bbá abban is, hogy a gazdák a pénzükhöz később jutnak hozzá.” Pedig hogyan is fogadkozott beiktatásakor az új agrárminiszter? “Az nem történhet meg még egyszer, hogy a környező országokban folyó évben mindenütt kifizetésre kerülnek a támogatások, csak egye dül Magyarországon nem.” Ma már látjuk, az idei évi költségvetés ugyanúgy nem tartalmaz forrást a folyó évi 30 százalékos nemzeti kiegészítő támogatásra, mint ahogy hosszas viták és miniszteri szintű állítások ellenére kiderült, a 2004. évi költségvetésbe sem került forrásbeállítás ezen a jogcímen. A 2004. évi zárszámadási törvény tárgyalása kapcsán emlékeznünk kell a 2004. évi költségvetés tárgyalásakor tett kormányígéretekre: nemcsak a 30 százalékos nemzeti kiegészítő támogatás 2004. évi kifizetésé t garantálta a kormány, de még az EUs területalapú támogatásnak a kifizetésével kapcsolatban is azt ígérte, hogy a december 1jétől kezdődő kifizetés november 1jére való előrehozatalát engedélyezteti Brüsszellel. Ma már tudjuk, a 2005. április 30ai végs ő kifizetési dátumból sem lett volna semmi, ha a gazdák hetekig, hóbanfagyban nem demonstrálnak jogaikért. A 2004. évi zárszámadás elfogadásától datálódóan törvényi tanúsága lesz a fent elmondottak hitelességét illetően, különös tekintettel a kormányzat k öltségvetési előremenekülésére, a jelen kötelezettségek jövőbeni kitolására és ezáltal a jövőt felélő, parazita kormányzati magatartásra. Törvényi bizonyságot tartalmaz ez a törvényelőterjesztés arra vonatkozóan is, hogy Magyarországon abszolút indifferen s jelentősége van a költségvetési előirányzat forrásösszegének, hiszen egy 80 százalékos fejezeti teljesítés után az előirányzott abszolút számoknak ettől kezdve csupán a kormányzati PR szintjén van jelentősége, de semmiképpen sem szakmai és államháztartás i szinten. Sőt, a 2004. évi agrárköltségvetési fejezet tudatos propagandisztikus tételeket is tartalmazott, amelyekre kifizetés végül is aligalig vagy egyáltalán nem történt, gondoljunk csak az
