Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 27 (249. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellen... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KONTRÁT KÁROLY (Fidesz):
789 kiemelt figyelmet fordítanak, és kiemelt bé remelésben részesítik a személyi állományt, erősítik a tárgyi feltételeket jármű, informatika tekintetében. Ígéretet tettek a városi kapitányságok megerősítésére, a lakossággal közvetlen kapcsolatban lévő rendőri szervek hatáskörének növelésére. Ezzel szem ben a rendőrség 2004. évi költségvetési kondíciói egyértelműen romlottak, az illetményemelésre nem volt fedezet, az illetményalap nem emelkedett, a 4 százalékos bérfejlesztés az inflációt figyelembe véve teljes mértékben reálbércsökkentést eredményezett. A dologi kiadások elégtelen voltára az Állami Számvevőszék jelentése is felhívta a figyelmet. Ha a 2004es zárszámadás számait, továbbá az ÁSZjelentésben foglaltakat megvizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a rendészeti szervek vonatkozásában a leépülés é ve volt 2004, hiszen ez a költségvetési törvényjavaslat a rendészeti szerveket hátrányos helyzetbe hozta, azoknak nap mint nap működési problémákkal kellett megküzdeniük. Az Állami Számvevőszék jelentése szerint a zárszámadási adatok és a Kincstár által pr ezentált adatok között eltérések voltak. Az Állami Számvevőszék megállapítja, hogy a Kincstár által a költségvetési szervek részére megállapított időarányos költségvetési előirányzatfelhasználási keret egyetlen hónapban sem volt elegendő a költségvetési s zervek feladatainak a finanszírozására. A fejezetnél a finanszírozási rendből vagy a bevételek elmaradásából származó likviditási probléma a rendőrség esetében többször és tartósan előfordult. Az ÁSZ jelentése szerint a rendelkezésre bocsátott források a b éremelésekhez nem voltak elegendőek, fejezeti szintű átcsoportosításokra, szigorú megtakarítási intézkedésekre volt szükség. A jelentés kitér a 13. havi bérek problémájára is, és megállapítja, hogy a 2004. évi költségvetés tervezésekor az egyhavi külön jut tatást nem vette számításba a kormány. Az eredményt ma már ismerjük. Az egyhavi külön juttatás elmaradása miatt 5207 hivatásos közalkalmazott és köztisztviselő élt szolgálati panasszal, elsősorban a hivatásosok nyújtották be. Jelenleg is több per van folya matban az elmaradt 13. havi illetmény miatt. A BMfejezet intézményeinek 2004. december havi adósságállománya összesen 4681 millió forint volt, magyarán 4 milliárd 681 millió forint. Tisztelt Országgyűlés! Bebizonyosodott, hogy amit a Fidesz 2003 telén a k öltségvetési törvényjavaslat vitájában elmondott, helyes volt, megalapozott volt, hiszen 2004ben - úgy, ahogy a jelentés is mondja - a rendészeti, rendvédelmi szervek, továbbá a hivatásos állomány anyagi helyzete romlott. Ugyan a rendészeti szervek rendel kezésére álló költségvetési támogatások főösszege nőtt a törvény szerint, de ennek ellenére fejlesztésre egyáltalán nem tudtak fordítani, a működési kiadások finanszírozása pedig veszélybe került. (20.00) A költségvetés nem tartalmazta a 2004. évben beköve tkező közüzemi áremelkedések kompenzálását, nem tartalmazta továbbá a rendőrkapitányságok létszámának emelését a közterületi jelenlét fokozása érdekében, nem szerepeltek benne az informatikai fejlesztések az elektronikus kormányzati irányelveknek megfelelő en. Mindezeket a tételeket azért tartottam fontosnak egyenként felsorolni, mert mindegyik szerepelt a szocialisták 2002es választási ígéretei között. A fejezeti szintű előirányzatnövekedés oka egyértelműen a személyi kiadások növekedése volt, amely a leg több megyei rendőrfőkapitányság esetében az összes költségvetési támogatás több mint 90 százalékát foglalta magába. Ennek ellenére ez az előirányzat nem tartalmazta a személyi állomány részére az illetmény reálértékének a növekedését, amely újabb bérharc kirobbanását eredményezte 2004ben. A beruházásokra a 2003. évinél nominálértékben lényegesen kisebb előirányzatot állapított meg a költségvetési törvénytervezet, és az elfogadott törvény sem tartalmazott jelentősebb szintű emelést ehhez a benyújtott törvé nyjavaslathoz viszonyítva. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
