Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 27 (249. szám) - A számvitelről és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - MOLNÁR LÁSZLÓ (MSZP):
745 értékelési szabályokra, a céltartalékképzésre, a beszámolóra é s a könyvvizsgálói jelentésre vonatkozott, szintén a 2005. év első beszámolóinál kellett alkalmazni. Szó volt itt már arról, hogy pontosítottuk az értékcsökkenésnél, a tárgyi eszközöknél, illetve az immateriális javaknál az eredménykimutatás tételeit. Ekko r az üzleti jelentés teljes tartalmi szakaszát átírtuk, és most eljutottunk a számviteli szabályozásnál oda, hogy ami gyakorlatban picit túlszabályozottá vált, ott néhány helyen egyszerűsítünk is. Természetesen nem vitatva azt, ahogy az államtitkár úr előt erjesztésében elmondta, hogy versenyképességet is javít egy egyszeri tárgyieszköz- vagy eszközleírás 50 ezerről 100 ezerre, illetve az ehhez kapcsolódó számviteli, könyvvezetési kiegészítő mellékletben foglaltak, én azt gondolom, hogy a számvitel alapjai a jogharmonizáció kapcsán - ahogy Horváth képviselő úr is jelezte , az összevethetőség, a valódiság és az óvatosság három lényeges, nagy, alapvető eleme természetesen tárgyalásra kerül mindig és minden egyes módosításkor. A kiegészítő melléklet kötelező ad attartalmának csökkentése nehéz feladat, hiszen ez a rész tartalmazza azokat a számszerű adatokat, a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetének, a vállalkozás működésére, eredményességére vonatkoztatható megbízható és valós képet, amely a tulajdonosok - áll ami vagyon esetében az Országgyűlés , a hitelezők, befektetők felé fontos iránymutatás. Azt gondolom, hogy az a 300320 ezer vállalkozó, vállalkozás, társaság, amely a számviteli törvény hatálya alá tartozik, az elmúlt évben a módosított szabályokat már t udja alkalmazni, de azért mindig, minden egyes alkalommal fel kell hívni a figyelmet arra, hogy bizony 2006ban már az új szabályokkal komplexen kell a beszámolójukat elkészíteni. Itt szó volt már arról, hogy a versenyképességet a devizában való könyvelés, az ehhez kapcsolódó tevékenységek hogyan érintik, én ezzel külön nem kívánnék foglalkozni. Szeretném megemlíteni azt a részemről figyelemfelkeltőnek is betudható megjegyzést, ami az átalakulási vagyont és az ezzel kapcsolatos kérdéskört szabályozza. Itt ú j elemként jelenik meg az üzleti vagy cégérték figyelembevétele a követelések és kötelezettségek egymással való szembeállításakor. Magyarul: ha valamely cégben olyan immateriális javak jelennek meg, azaz üzleti vagy cégértéken van benne, a cégből való kisz álláskor ez az érték figyelembe veendő. Ez egy új elem, nem azt jelenti, amit a képviselőtársam az imént mondott, hogy bizalmatlanok vagyunk, és mindjárt a rosszra gondolunk, de én azt gondolom, hogy erre figyelemmel kell lenni, hiszen ha most példaként a Baumagszövetkezetek kérdéskörét vesszük, bizony itt a jövőben - és itt nemcsak a törvényhozásnak, hanem a jogszabályt benyújtó Pénzügyminisztériumnak, kormánynak is felhívnám a figyelmét - ennek a kérdéskörnek a tárgyalása rendkívül fontos. Az, hogy mekko ra a cégérték, mekkora az üzleti érték, és ez az értékelés hogyan történik, valós lesze vagy sem, ezt valakinek meg kell majd ítélnie. Én úgy ítélem meg, hogy a tőkével szembeni kivezetés bizonyos kockázatokat is rejt magában. A bizonylati kérdés megint c sak felsorolásra kerül, technikai jellegű kérdés. Azt gondolom, hogy az államigazgatásnak is el kell oda jutni, ha kétnyelvű a bizonylat vagy többnyelvű a bizonylat, hogy adott megyei ellenőrző szervezeteknél legyenek nyelvet beszélő embereink. (16.30) A r észleteket részben elmondta az államtitkár úr, részben képviselőtársam a költségvetési bizottság részéről, tehát ezen túllépek. A jogszabályi környezetről: a közigazgatási eljárási törvény, dr. Kilényi professzor kommentárjában - kénytelen voltam átolvasni , miután a PSZÁFtörvény is rám lett osztva, hogy is mondjam csak… Az egyetemeken az eljárási törvényeket a hallgatók általában utálják. Ezt a kódexet azonban kénytelenek vagyunk megtanulni, kénytelenek vagyunk használni, és ami ebben a viszonyrendszerben megjelenik a Könyvvizsgálói Kamara vagy egyáltalában más törvények vonatkozásában, azt gondolom, nincs visszaút, ezt végig kell vinni, a jogharmonizációs feladatunk is ezt jelenti. Nyilván megjelenik az Európai Unió kapcsán is, de a magunk feladata oldalár ól is az elektronikus rendszer vezetése, az elektronikus rendszer összerakása vagy kiterjesztése. Amennyire
