Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 27 (249. szám) - A számvitelről és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz):
746 emlékszem, a 2002es zárszámadásban hallottam először, mint első időszakos képviselő, ha úgy tetszik, hogy az államszámvitel és az államinformatikai rendszer nincs a helyén. Ezt elmondhatjuk ma is, most az állami vagyonkörről; ha zárszámadási vita lenne, ezt lehetne fejtegetni, de azt gondolom, hogy ez elsősorban pénzkérdés, nem elhatározás kérdése. A Könyvvizsgálói Kamara saját hatósági döntési és or szágos jogköri lehetőségeit szintén az államtitkár úr felvetette. Én most szeretnék egy, az adózás rendjéről szóló módosításhoz véleményt fűzni, ami megint csak azt jelenti, hogy az Art. a közigazgatási eljárási törvényt jelöli meg, annak bizonyos tételeit a felsorolásban említett adóügyekben nem kell alkalmazni. Ez a következő törvényben is igaz, meg lehet, hogy az előzőekre is meg a jövőre. Bármennyiszer tipizálunk, pontosabban egy rendes keret szerint halad, és egy kógens kódexszel dolgozunk, annál egysz erűbb a kérdés. Minél több a kivétel, minél több a speciális szabály ezekben az eljárásokban, annál nehezebb az ügyfélnek, és annál nehezebb nyilvánvalóan a törvényhozás helyzete is. Általánosságban ennyit szerettem volt az Art.hez szólni. A szocialista képviselőcsoport arra kéri a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvénytervezetet, és szavazatával erősítse meg. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tállai András képviselő úrnak adom meg a szót. TÁ LLAI ANDRÁS (Fidesz) : Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, hogy egy olyan törvényjavaslat van előttünk, ami alapvetően három törvény módosításából áll, amilyen törvényt hetente lehetne benyújtani a parlament asztalára. Mert én úgy látom, két dolgot szeretn e megoldani ez a törvényjavaslat. Egyrészt amit maga a törvényhozás elmulasztott, ez különösen a könyvvizsgálói kamarai törvény módosítására vonatkozik. A másik, a számviteli törvény esetében pedig leginkább azok a módosítások jönnek elő, amelyeket a napi élet mutat be, hoz felszínre, és nyilván megjelenik a törvényalkotás, a Pénzügyminisztérium, az előterjesztő asztalán jogos szakmai igényként, hogy a parlament ezt módosítsa. Ami nekem hiányérzetem van a törvényjavaslatban, az az, hogy úgy tűnik, a törvény javaslat teljes egészében koncepciótlan. Semmilyen olyan dolgot nem vállal föl, ami előrelépést, jövőképet tudna mutatni, tehát egy más rendszerben való gondolkodást, mondjuk, az európai uniós normákhoz való alkalmazkodást, a számvitel terén egy újféle gon dolkodást, újféle könyvelési, elszámolási lehetőséget tudna nyújtani. Különösen igaz ez a könyvvizsgálói törvényjavaslatra, és amit az elmúlt évben fogadott el az Országgyűlés, a közigazgatási hatósági eljárásról és a szolgáltatás általános szabályairól sz óló 2004. évi CXL. törvényre, amit az elmúlt év végén fogadtunk el, és lassan hatályba is lép. Mintegy az utolsó pillanatban valakinek azért eszébe jutott, hogy a könyvvizsgálói törvényt is kell ahhoz módosítani, hogy ez a törvény valóban úgy tudjon működn i, ahogy azt a törvényalkotók kigondolták. Azt hiányolom, hogy nincs benne semmilyen áttörés, nincs benne egy új szellem, egy új gondolkodás, hogy na, ezt és ezt szeretnénk most a számvitel terén; nincs benne, amit Molnár képviselő úr mondott az államszámv itelről, semmiféle elképzelés, koncepció nincs a törvényjavaslatban. Mondjuk, nem is azt a célt szolgálja, de épp ezt hiányolom belőle. A könyvvizsgálók terén pedig nincs eldöntve az a kérdés továbbra sem, hogy a könyvvizsgálókra hogyan számítunk a számvit el és az adótörvények betartása során. Tehát nem módosítja a törvényjavaslat az értékhatárokat, ahol kötelező könyvvizsgálat van előírva. Nem mondjuk ki azt, hogy a könyvvizsgálók esetében egy esetleges jövőbeni képzést, tehát egy magasabb szintű képzést e lváre a törvényhozó, egyszerűen csak az említett törvény technikai megvalósítását szolgálja ez a törvényjavaslat.
