Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 26 (248. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. BŐHM ANDRÁS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
582 teremteni; valamennyiünknek sok ilyen kívánsága van. Nem tudom, történteke komoly felmérések, Budapesten néhány felmérés elkezdődött, de ezek olyan csillagászati összegek, amelyek banki finanszírozása, önkormányzati finanszírozása végképp nem lehetséges, és a bérlő k részéről a saját rész vállalása, ki kell mondani, sajnos, teljesen reménytelen. Reménytelen még a távfűtés megkívánta szigetelési problémák elhárítása is. Én azért mondom, hogy persze lehet lózungokat mondani, meg kell is a parlamenti politikai vita közb en lózungokat mondani, de a helyzet az, hogy minimális kivételtől eltekintve az önkormányzatok lakásállománya megszűnt, a szociális alapon rászorultaknak is aligalig, nevetséges számban tud bérlakásokat biztosítani. (20.20) É s akkor ebben a helyzetben valóban lakáskoncepción kell elgondolkodni. El kell azon gondolkodni, hogy milyen mód van akár önkormányzati, akár állami tőke megteremtésére hitelkonstrukcióval, illetve befektetői tőke megteremtésére, hogy legyen bérlakáspiac M agyarországon, ami gyakorlatilag nincs, sőt egyre inkább visszaszorulóban van. A piaci viszonyok olyanok, amelyek az elmúlt években erősen csökkentették az érdekességet a lakásbérlet piacával kapcsolatban úgy a kínálat, mint a kereslet oldaláról. De én ezt nem vitatom, sőt egyetértek vele, hogy ha nem veszik túlzásnak, valószínűleg ezek a legfontosabb kérdések, társadalmi szempontból ezek az igazán érdekes kérdések, és ehhez nagyonnagyon sokadik a sorban, hogy a lakásmaffia bizonyos visszaéléseket elkövete tt, és ennek a megakadályozására olyan szabályokat barkácsolunk, amivel a lakástörvényt megtámadjuk. Ez az igazi problémám. Azt kell mondanom, hogy ha a cél az volt, hogy a lakásmaffia tevékenységét szorítsuk vissza, az dicséretes - négyöthat szabályon l ehet vitatkozni, hogy helyes vagy nem helyes , de akkor felejtsük el azt, hogy a lakástörvény novációjára, átgondolására kerül sor, mert ez nem ez. Valószínűleg a szándék sem ez volt, és nagyon remélem, hogy a törvényhozás - bármi legyen is ennek a jogsza bálytervezetnek a sorsa - nem veszi le a közeljövő napirendjéről a lakásproblémakör új, modern és szükségszerű rendezését, még akkor sem, ha ez a fajta novella megszavazásra kerülne ilyen vagy módosított formában a parlamentben. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy ez nem az az elvárás, nem is volt az a cél, az a szándék sem, ami a lakástörvény módosításával kapcsolatban feltétlenül indokolt. Nos, a fő problémám ez. A Szabad Demokraták Szövetsége nevében tehát azt tudom jelezni , hogy fogunk azon gondolkodni, hogy módosító javaslatokkal éljünke. Biztos vagyok benne, hogy számtalan módosító javaslat itt lesz a Ház asztalán, és meg fogjuk vitatni, hogy ezek közül melyik támogatható és melyik nem. Ezt kö vetően csak néhány, inkább elvi oldalról való megkeresése, megközelítése a problémáknak, azoknak a jogszabályhelyeknek, amelyeket képviselőtársaim gyakorlatilag kihagyás nélkül felsoroltak. Elvi alapon azt szeretném elmondani, hogy nem szabad úgy tenni egy lakástörvény módosításakor, mint ha az alapszabály nem a polgári törvénykönyv lenne. A polgári törvénykönyv szabályozza minden kötelmi jogviszonyunkat, így ezen kell alapulnia a lakásbérletnek is. A polgári jog egyik alapszabálya - ami mostanáig vitatva n em volt, lényeges kérdéseiben biztos, hogy nem volt - a szerződések szabadsága. A másik lényeges kérdés az önkormányzatnak a hatalmi struktúrában elfoglalt szerepe. Lehet, hogy sok önkormányzat van; biztos. Lehet, hogy nevetséges, hogy például Budapesten - ezt több felszólaló elmondta - a körút két oldalán különböző mértékű lakbéreket alkalmaznak. Erre csak azt tudom mondani, hogy na és, nem csak a lakbéreknél van így. Mint tudjuk, polgármester asszonyként, polgármesterként korábban tudta Devánszki Katalin is, hogy az adónál is így van, többféle adónál van így. Ez nem ad felhatalmazást a parlamentnek arra, hogy beavatkozzon az önkormányzati jogalkotásba, az önkormányzatoknak a demokratikus jogrendszerben elfoglalt önállóságába. Idáig nem lehet elmenni a prak tikus megközelítésekkel! Ez tehát valóban probléma, hogy különböző bérek lesznek, de ezt nem a lakástörvénynél kell megfogni, hanem azt kell mondani, ami az igazi praktikus megoldás: nem tudok rajta segíteni, mert ez így alakult, és kétharmados
