Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 26 (248. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
580 támogathatóvá. Mindenesetre reméljük, hogy az előterjesztésben foglaltak a vitatott részekben nem képeznek megváltoztath atatlan elképzeléseket. Nézzük a legfontosabb vitatott szabályokat egyenként! A javaslatnak az a rendelkezése, mely a lakás vételárának törlesztőidejét 25 évről 15 évre szállítja le, az első törlesztőrészletet pedig 10 százalékról 20 százalékra emeli, a tu lajdonosokra súlyosan méltánytalan, és alkotmányossági aggályokat is felvet. Vitatkoznom kell azzal az érveléssel, hogy a vevők fizetőképessége megengedi ezt a változást, annál is inkább, mert őket terheli a tulajdonukba került lakás felújításának egyre na gyobb és egyre nehezebben viselhető terhe, mint arra az imént utaltam. (20.10) A fizetési feltételeknek a törvénymódosítás következtében történő terhesebbé válása a már létrejött szerződések olyan módosítását jelentené, amely mögött nem mutatható ki a körü lményekben bekövetkező és az eredeti szerződési feltételek tekintetében az önkormányzat, illetve az állam számára súlyos méltánytalanságot eredményező változás, márpedig enélkül az Alkotmánybíróság ismert gyakorlata értelmében a jogalkotónak, illetve az ál lamnak nincsen alkotmányos lehetősége a szerződési feltételek módosítására. Szerzett jogokat sért az önkormányzati tulajdonú helyiségbérleti jogviszony ötéves felmondási idejének minden átmenet nélküli, egy évre történő leszállítása is. E rendelkezés termé szetesen méltánytalan is, hiszen azt a bérlőt, aki, mondjuk, most vette határozatlan időre bérbe a helyiségét, ugyanazon számítások és feltételezések vezették, mint aki azt húsz évvel ezelőtt tette. Ezt a hibát a hatályba léptetés e rendelkezésre vonatkozó elhalasztásával lehet orvosolni. Megfontolandó lehet az óvadék intézményének bevezetése, de a törvényben erre az intézményre nézve keretszabályozást tartunk szükségesnek. Nem szerencsés ugyanis egy ilyen természetű, a bérlők számára nem csekély anyagi ter het jelentő intézmény bevezetését a törvényi keretek meghatározása nélkül megvalósítani. Ezt keretszabályozás nélkül az önkormányzatokra bízni méltánytalanságokhoz és jogbizonytalansághoz vezetne. Nem világos az életvitelszerű lakásban lakás kikötésére és az e kikötés megsértése esetére biztosított szankciókra vonatkozó szabályozás célja és a javasolt szabályozás hasznossága. Mi az értelme - kérdezzük - ennek az előírásnak, ha a bérlő bármilyen okból, ugyan bejelentés mellett, de jogkövetkezmények nélkül ko rlátlan időre távol lehet a lakástól? A lakáscsere szabályainak módosításával kapcsolatosan is észleltünk problémát. Véleményünk szerint továbbra is meghatározóan fontos annak biztosítása, hogy a lakáscsere következtében az új bérlővel szemben nem állapíth ató meg az önkormányzat által terhesebb bérleti szerződési feltétel, mint ami a korábbi bérlőt, vagyis a cserepartnert megillette. E szabálynak az előterjesztésben javasolt eltörlésével gyakorlatilag az önkormányzat eszközhöz jut a csereszerződésekhez tört énő, törvényben előírt esetekben kötelező hozzájárulásának kijátszásához. Ez alól nyilvánvalóan az az eset kivétel, amikor az új bérlő személyi, anyagi viszonyai alapján a cserepartnerétől eltérő bérkategóriájú lakásra lesz jogosult. Nem átgondolt az önkor mányzati és állami lakásokra vonatkozó vételi joggal kapcsolatos rendelkezések hatályon kívül helyezése sem. Nem zárható ki annak lehetősége, hogy rendezetlen jogi állapot következtében léteznek olyan függő jogi helyzetek, amelyek még nincsenek bírósági út on, és nem is kerülnének ilyen útra. A vételi jogra vonatkozó említett szabályozás hatálytalanítása az ilyen függő jogi helyzetekben zavart, esetleg megint csak szerzett jogokat érintő jogvesztéseket eredményezhet, vagy fölöslegesen kényszerítené az érinte tteket bírói útra. E rendelkezések érintetlenül hagyásával e komplikációkat a törvényjavaslat céljának érintése nélkül el lehetne kerülni. A javaslat több ponton tartalmaz feleslegesnek tűnő olyan módosításokat, melyek a most hatályos rendelkezésekhez képe st érdemi eltéréseket nem mutatnak. Észleltünk olyan rendelkezést is a törvényjavaslatban, mégpedig a lakásbérlet felmondásával kapcsolatosan, ahol a törvényi feltételek változása nem illeszkedik célszerű és világos módon a hatályos törvény hatályban marad ó részeihez.
