Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 14 (281. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BALSAY ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
5139 A másik probléma a rendszer drágasága. Mi úgy ítéltük meg a bizottságban, hogy nem felel meg a beterjesztett javaslat az olcsóbb állam követelményének. Megítélésünk szerint drágább lenne, h a a kiemelt ügyekben egy új hatósági szintet hoznánk létre. Ehhez új emberek kellenének, ha nem is nagy számban, de akkor is egy új szint mindenképpen drágítaná a rendszert. A másik ilyen dolog, ami drágítja a rendszert, a törvényben előírt kötelező képzés ek és továbbképzések törvény által előírt kötelező jellege. Ha törvény által írjuk elő a kötelező képzést, akkor a törvény szellemében biztosítani kell ennek forrását is. Azt gondoljuk, hogy ezek egyértelműen drágítanák az elkövetkezőkben a rendszert. Éppe n a fentiek miatt a bizottság nem tartotta általános vitára alkalmasnak a beterjesztett javaslatot. Elnök úr, köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Harrach Péter) : Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, az ajánlás szerint 1515 perces időkeretben. Az MSZP, az SZDSZ és az MDF képviselőcsoportja jelezte, hogy nem kívánnak vezérszónokot állítani. Most megadom a szót Balsay Istvánnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. BALSAY ISTVÁN , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Min iszter Úr! Tisztelt Ház! Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény tervezete megköveteli, hogy komolyan foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Miakich Gábor képviselőtársamnak a bizottsági véleménye után (Jauernik István: Jauernik István!) eg y ellenzéki képviselőnek szinte nem marad feladata a törvény bírálatánál. Úgy gondolom azonban, hogy érdemes megállni néhány percre ennek a törvénytervezetnek és általában a magyar építésügy helyzetének a vizsgálatánál, legalábbis az általános vita erejéig . A rendszerváltás óta az építésügy lényegében gazdátlan. Az építésügyi minisztérium megszűntével a legkülönbözőbb kormányzati felállásban foglalkoztak a kérdéssel, rendszeresen abba a hibába esve, hogy az építésügyet a magasépítésre, ezen belül főként a l akásépítésre szűkítették le, holott az ország gazdasága szempontjából az infrastrukturális mélyépítési tevékenység legalább ilyen súlyú - írja egy szakcikk, amelyet a Mérnöki Kamara is jegyez. Valóban kiemelten fontos terület lenne, és az egyetemes magyar kultúra része az épített környezet alakítása. Így vane ez Magyarországon? Egyértelműen mondható, hogy nem. Ez a törvény eklektikusan kísérletet tesz arra, hogy helyre tegyen néhány részletkérdést. Egyáltalán nem sikerül ennek a törvénytervezetnek, hogy a kiemelt fontosságát elősegítse. Gondolok arra, hogy ha a spanyol, a francia vagy akármelyik szerencsésebb nyugateurópai ország, de akár a csehek építési helyzetét vizsgáljuk, ott joggal elmondhatjuk, hogy azon túl, hogy nemzeti büszkeségük, a nemzeti kult úrának is a részét képezik az oktatástól a műemlékvédelmen át az építészet megemlítésén és az állami feladatok vitelén keresztül is. Mit várnánk el az építésügy alapfeltételeiként? Egyértelműen a polgár szemével azt, hogy polgár közeli legyen ez a közigazg atási elem, ugyanakkor hatékony legyen, hiszen valóban nem lehet mind a 3200 önkormányzatnál felkészült és továbbképzett, közigazgatásban jártas szakembert alkalmazni. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy nem lehet burkoltan sem kísérletet tenni arra, hogy az Al kotmánybíróság által és a parlament által is többször figyelemfelhívásra ítéltetett kérdésben az önkéntes többcélú kistérségi társulások esetében kényszerítő eszközöket lehessen alkalmazni, még az állami feladatok esetében sem, így az igazgatásnál, az inté zményfenntartó társulásnál és a területfejlesztési többcélú kistérségi társulások esetében sem. Az önkéntesség elve ezekben a kérdésekben és természetesen a tartós szakmai alkalmasság is alapvető kritérium. Régi dilemmát próbál meg bontogatni. Megítélésem szerint a kísérlet túl gyengére sikerül, és nem is biztos, hogy ebben a politikaitörténelmi szituációban, amikor kétharmados törvények sokaságához kellene hozzányúlni, és a rendszerváltás után eltelt 15 év tapasztalatait felhasználva egy hatékonyabb állam , közigazgatás, amelyben az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás is megfelelő helyre kerül... Ez a dilemma, hogy az állami feladatot képező építési igazgatás
