Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 14 (281. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - BALSAY ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
5140 önkormányzati keretekben is végezhető legyen, vagy az állam vonja vissza magához a feladat ok jelentős részét, és a szerkezeti tervek és a szabályozások maradjanak az önkormányzatnál. Ennek a dilemmának nem lehet az a magyarázata - mint ahogy több esetben itt a parlamentben nem, de szakmai körökben elhangzott , hogy azért kell az önkormányzatok tól ezt az igazgatási feladatot elvenni, mert az önkormányzatok politikailag befolyásolhatóak, és befolyásolják a jegyzői, a hivatali döntéseket. Szerintem az sem biztos, hogy a mai Magyarországon alapvetően bizonyított, hogy az önkormányzatok ügyek eljárá sa során korruptabbak lennének, mint más intézmények, és nem adok igazat azoknak, akik ennek a feladatnak a változtatásánál csak a hatékonyságnövelés, csak a pénzszűke, csak az államigazgatási feladatok egy időben való koncentrálása, majd dekoncentrálása m ellett érvelnek. Egyik lábbal nyomjuk a gázt, másikkal a féket, amikor az államigazgatásnak egy olcsósága mellett érvel egy parlamenti párt, és nem a hatékonysága mellett, amikor sorra bocsátanak el korábban milliókért vagy milliárdokért felkészített szaké rtő gárdát, és teszik lehetetlenné a működését, más esetben pedig újabb és újabb feladatokkal látjuk el. Meg kellene tehát állapodni. Ennek a megállapodásnak egy teljes körű konszenzus lehetne az eredménye, és attól azt várnánk, hogy a városok, települések , falvaink képe, nemcsak a sziluettje, de az élet minősége és az épített környezet minősége javuljon, hogy egyre kevesebb szabálytalan építés legyen, amely rombolja nemcsak az ott élő emberek ízlését, életminőségét, életkörülményeit, hanem rombolja a jogsz olgáltatásba, a jogkövető magatartásba vetett polgári hitet. (17.40) És itt találkozik a legtöbb polgár a szomszédjog jogán az engedély nélkül, más kárára, más bosszantására jóváhagyott tervekkel vagy utólag elismert engedély nélküli tevékenységekkel. Itt tehát a törvénynek szigorúnak kell lenni, ezzel egyetértek. Olyan esetekben viszont, amikor falvakban egyszerűen az új beköltözők - főleg a nagyvárosokhoz közeli területen - lehetetlenné teszik az ott több száz éve gazdálkodó családok működését, akár az ál lattartást, akár más tevékenységet, itt viszont a szabályozásnak segítenie kellene a hagyományos történelmi magyar falu megtartását és esetleges fokozatos, emberi léptékű távolságokban, egyegy életöltőn át való megváltoztatását. Tudom, hogy ez nagyon nehé z. Tudom, hogy az ezekbe való beavatkozás csak az önkormányzatokon keresztül lehetséges, mégis azt várnánk el az építési igazgatástól - mind az állami, mind az önkormányzati igazgatástól , hogy a falu és a város élhetővé tételére adjon lehetőséget és tegy en lépéseket. Ez a törvénytervezet egy óvatos lépéssel próbálja megoldani ezeket a helyzeteket. A településrendezési szerződés még az általános vita keretén belül külön szót érdemel. Súlyos csalódásaink vannak a nagybefektetők által készített településszer kezeti tervek, változtatások, belterületbe vonások esetében. Ezekben mindig - álszentekként - önmaguk felé hajlik a kezük, és amellé egy hatalmas médiakampánnyal felzárkóztatják még azokat az embereket is, akik eleve egy nyugodtabb környezetet, nagyobb áru házláncok távollétét szeretnék, és nem kívánják ipari parkok vagy gazdasági övezetek nyomulását lakóhelyük rendezésében. Óvatosnak kell lenni tehát ezekkel a kérdésekkel, hogy kinek milyen lehetőséget adunk ezeknek a rendezési terveknek az elkészítésében, elfogadva azt, hogy ezek nagyon drágák, nagyon sok pénzbe kerülnek, és aki változtatni akar ezen a szerkezeti terven vagy be akar hozni a város, a település, a falu szövetébe olyan építményeket, az fizesse meg. De nem kell automatikusan ezeket a szerződése ket elfogadni, tudomásul venni, hanem az élet minősége érdekében feltétlen fontos, hogy kemény szigorúsággal megakadályozzuk városaink kereskedelmének, közlekedésének és egyáltalán szerkezetének tönkremenetelét. Súlyos alapfogalombeli differenciákat vélek felfedezni a környezet- és a természetvédelem területén. Itt megpróbálunk módosító javaslatokkal javítani ezen a szövegen, mint ahogy a többiben is. Úgy látom, hogy a miniszter feladata, statútuma nem ebbe a törvénybe való lenne, hanem a minisztériumok, il letve a miniszter felsorolásánál, a miniszter feladatai felsorolásánál.