Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 12 (279. szám) - A lobbitevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
4862 hatékonyabb befolyást biztosít a társadalmi szervezeteknek, az érdekképviseleteknek, a civil szférának, s emellett az is szükséges, hogy a társadalmi szervezetek érdekképviseleti tevékenységét a politikai döntések meghozatalakor a gyakorlatban is sokkal komolyabban vegyük, sokkal erőteljesebben érvényesítsük. (21.40) Vannak ma Magyarországon olyan fórumok, amelyek a társadalmi szervez etek, érdekképviseletek számára a befolyásolási lehetőséget, hangsúlyozom: a lehetőséget biztosítják. Ilyen az Érdekegyeztető Tanács, ilyen a Gazdasági és Szociális Tanács is. Fórumok tehát vannak, jogintézményeket is felállítottunk, azonban ezeket működte tni kell. A második alapvető félreértés nem független attól, hogy mely szervezetek lobbizhatnak. Utaltam már az előbb arra, hogy a gazdasági érdekképviseletek, társadalmi érdekképviseletek tevékenysége kívül esik e törvénynek a hatályán. De kívül esik az o rszággyűlési képviselők munkája is. Tisztelt Lezsák képviselőtársam, ha figyelmesen elolvassuk a beterjesztett törvényjavaslatot, annak 10.§ a) pontjában azt olvashatjuk, hogy az országgyűlési képviselő nem lobbizhat, a 34. §ban pedig arra történik utalás , hogy ha az országgyűlési képviselő felszólalása a saját személyes, családi, gazdasági érdekeltségeivel összefügg, akkor ezt be kell jelentenie. Ám ez a tevékenysége sem minősül a szó klasszikus értelmében vett lobbizásnak. Tehát egyáltalán nem az országg yűlési képviselők vagy az európai parlamenti képviselők vagy a helyi önkormányzati képviselők tevékenységével kapcsolatos ez a törvényjavaslat, hanem a hivatásos lobbiszervezetek munkájáról, az ő érdekkijáró, érdekérvényesítő, érdekképviseleti tevékenység ükről van szó. Azt is világosan látnunk kell, hogy ezen szervezetek ma is jelentős szerepet töltenek be. Pontosan az a cél, s erre már utaltam, hogy a transzparenciát biztosítva lássuk azt, hogy az érdekek hogyan befolyásolják a közhatalmi döntéseket. Vitá k bontakoztak ki arról is, hogy csak a jogalkotás folyamatával kapcsolatosan fogadjunk el törvényt, vagy általában a közhatalmi döntések befolyásolása legyen a szabályozás tárgya. Szakértők is, politikusok is vitatkoztak azon, helyese, célszerűe, ha egye di döntéseket, beleértve az egyedi hatósági döntéseket is, lobbizási tevékenységgel lehet befolyásolni e törvény alapján. Első közelítésben úgy tűnik, hogy egyedi ügyekben, különösen hatósági ügyekben a jogellenesség irányába vezet az, ha a lobbitevékenysé get megengedjük. Ám ha megnézzük a gyakorlatot, világosan láthatjuk, hogy egyedi államigazgatási ügyekben, beleértve a hatósági ügyeket is, milyen erőteljes lobbizó tevékenység zajlik. Ha ez a helyzet, s ezt nem tudjuk jogalkotással kiküszöbölni, akkor a t ranszparenciát kell biztosítanunk, nyilvánvalóvá kell tennünk, hogy például amikor az államigazgatási szerv, a hatóság mérlegelési jogkörében eljárva hoz határozatot, akkor milyen nyomásoknak kitéve döntött. Ha nem terjesztjük ki az egyedi hatósági ügyekre a törvény hatályát, akkor látszólag a törvényesség követelményének eleget teszünk. Maga a törvényjavaslat is utal arra, hogy a lobbizás nem irányulhat jogszerűtlen döntés meghozatalára, ám amikor - mint erre előbb már utaltam - mérlegelési jogkörében dönt az államigazgatási szerv, akkor többféle jogszerű döntést hozhat, nem mindegy azonban, hogy mi ennek a tartalma, mi ennek a tényleges következménye. Például környezetvédelmi ügyekben lehet tapasztalni azt, hogy a hatóságokra milyen erős nyomás nehezedik. E törvény alapján, elvben legalábbis, megtudhatjuk azt, hogy mely szervek milyen erőteljes nyomást gyakoroltak. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Nekem egészen más problémám van ezzel a törvényjavaslattal, mint az előttem felszólalóknak. Egyetértek Podolák k épviselőtársam felszólalásával, valóban szükséges egyes területeken a szöveget módosító indítványokkal javítani. Alapvető problémám azonban az, hogy ennek a törvénynek a gyakorlati hatályosulására nem látok garanciákat. Ez azonban nem a törvény előkészítői nek a felelőssége. Sokkal inkább arról van szó, hogy a lobbizás olyan tevékenység, amelyet informális keretek között kívánnak gyakorolni. Bár Répássy képviselő úr az általános vita megkezdésekor vezérszónoki felszólalásában arra utalt, hogy ez a lobbitörvé ny is egyfajta lobbizásnak az eredménye, hiszen a hivatásos érdekképviseleti szerveknek,
