Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 6 (277. szám) - A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
4695 Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hankó Faragó Miklós államtitkár úrnak, az Igazságügyi Mini sztérium politikai államtitkárának, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. (18.00) DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Természetesen elsősorban az általános vita során elh angzottakra válaszolnék, hiszen a plenáris ülésen a tisztelt képviselő hölgyek és urak alapvetően az általános vitában fejtették ki a véleményüket, amit ezúton is szeretnék megköszönni. Nagyon sok értékes megjegyzést, javaslatot kaptunk, amelyeknek célja m inden esetben a normaszöveg pontosabbá tétele volt, és úgy gondolom, hogy ezt el is tudtuk érni. Az önök munkáját különösen értékessé teszi az, hogy a törvényjavaslat vitájára egy olyan időszakban került sor, amikor az Országgyűlés előtt nagyon sok más kez deményezés is itt fekszik, és igazán örülök annak, hogy ennek ellenére mindannyian sok gondot fordítottak a törvényjavaslat áttekintésére, és biztos vagyok abban, hogy így nyugodtabban szavazhatunk róla majd talán a következő ülésen. Ahogy arra az expozé s orán is ígéretet tettem, minden egyes javaslatot alaposan megvizsgáltunk, és törekedtünk arra, hogy minden hasznos, a törvényjavaslat koncepciójába és szövegébe illeszthető kezdeményezést elfogadjunk és a normaszövegbe beépítsünk. Arra most nyilvánvalóan n incs lehetőség, hogy valamennyi javaslatra, a bizottságokban lefolytatott vita minden elemére reagáljak, azonban engedjék meg, hogy néhány fontosabb változást kiemeljek. A kormány természetesen minden olyan módosító javaslatot támogat, amely a normaszöveg kisebb formai vagy tartalmi pontatlanságait, következetlenségeit kiküszöböli. E tekintetben külön köszönet illeti dr. Kovács László képviselő urat és dr. Papcsák Ferenc képviselő urat, akik javaslataikkal érdemben is ilyen értelemben is javítottak a szöveg en. Ugyanakkor nem támogathatóak azok a javaslatok, még ha elméleti érvek szólnak is mellettük, amelyek a vállalkozások számára indokolatlan költségeket, többletköltségeket teremtenek. Itt elsősorban a közkereseti társaság és a betéti társaság jogi személl yé nyilvánítására irányuló javaslatokra gondolunk, amelyek elfogadása több száz ezer társaságiszerződésmódosítást és ehhez kapcsolódva jelentős illetékfizetési kötelezettséget generálna, úgy, hogy érdemi változás a társaságok helyzetében alapvetően nem kö vetkezne be. Nem meglepő módon számos módosító javaslat érintette a felügyelőbizottságra vonatkozó szabályokat. Ezek elbírálása során az volt a kiindulópont, hogy a felügyelőbizottság a tulajdonosok, a társaság tagjai, részvényesei érdekében ellenőrzi a tá rsaság irányítását. Ebből következően fő szabály szerint a tagoknak kell dönteniük arról, hogy kívánnake felügyelőbizottságot létrehozni, vagy pedig ők maguk képesek az ügyvezetés ellenőrzésére. Kivételes eset, amikor olyan súlyú egyéb érdek, elsősorban k özérdek vagy befektetővédelmi érdek merül fel, amely indokolja a fő szabálytól való eltérést, azaz a felügyelőbizottság kötelezővé tételét. Ennek legfontosabb esetei egyrészt a köztulajdont működtető társaságok hatékony tulajdonosi ellenőrzésének biztosítá sa, másrészt a tőkepiacon működő társaságok, azaz a nyilvánosan működő részvénytársaságok kisrészvényeseinek érdekvédelme. Egészen más a helyzet a zártkörűen működő részvénytársaságoknál, amelyek működési módja és tulajdonosi struktúrája jobban emlékeztet a személyegyesítő korlátolt felelősségű társaságra, mint a nagy tőkeegyesítő társaságokra. E cégek tulajdonosi ellenőrzésének módját a részvényesek döntésére kell bízni. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok nem kis hányada érintette a korlátolt fel elősségű társaság és a részvénytársaság tőkekövetelményeit, konkrétan a jegyzett tőke összetételének és rendelkezésre bocsátásának szabályait. A tisztelt Országgyűlés 2003ban elfogadta a hatályos társasági törvény olyan tartalmú módosítását, amely a másod ik társasági jogi irányelv, azaz a tőkevédelmi irányelv keretei között érdemben rugalmasabbá tette a részvénytársaság alaptőkéjének összetételére és rendelkezésre bocsátására vonatkozó előírásokat. E szabályokat e törvényjavaslat
