Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 6 (277. szám) - A gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás):
4696 sem kívánja megváltoztatni , azonban a 2003ban elfogadott törvénymódosítás következményeként az a visszás helyzet alakult ki, hogy a részvénytársaságokra irányadó szabályok nagyobb mozgásteret engednek a társaság alapítóinak, mint amelyet a kft.re irányadó szabályok lehetővé teszn ek. Azok a felszólalások és módosító javaslatok, amelyek a szabályozás szigorítását, tehát azt kezdeményezték, hogy a jegyzett tőkénél kerüljön visszaállításra a kötelező készpénzapport arány, illetve hogy a törvény kötelezően határozza meg azt az összege t, amelyet az alapításkor be kell fizetni, alapvetően kétféle érvelést tartalmaztak. Az egyik érv az volt, hogy a jegyzett tőke alapításkor befizetett része egyfajta induló tőkeként funkcionál, amely befizetés hiányában nem biztosított, hogy a társaságok r endelkeznek a működés megkezdéséhez szükséges vagyonnal. A másik érv az volt, hogy a jegyzett tőke egyfajta hitelezővédelmi szerepet tölt be, a hitelezői igények kielégítésének fedezetét képezi. Véleményem szerint abból a nehezen vitatható tényből kell kii ndulni, hogy a jegyzett tőke törvényben előírt mértéke nem áll érdemi kapcsolatban a társaság működésének megkezdéséhez szükséges összeggel. A hatályos szabályok szerint egy kft. alapításakor egymillió forintot kell befizetni. Lehetséges, hogy van olyan ga zdasági tevékenység, amelynek megkezdéséhez ez az összeg elegendő, de a tevékenységek nagy részére ez nyilvánvalóan nem igaz. A jegyzett tőke összetételére vonatkozó szabályozás rugalmasabbá tétele pusztán arra utal, hogy a jegyzett tőke tulajdonképpen for malitás, befizetése vagy annak elmulasztása nem jelenti azt, hogy a társaság nem rendelkezik a gazdasági tevékenység megkezdéséhez szükséges vagyonnal. Másrészt ennél még fontosabb szempont, hogy a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátott összege, legyen az k észpénz vagy apport, nem feltétlenül hozzáférhető a hitelezők számára. A jegyzett tőke nem letétként funkcionál, azt a gazdasági társaság nem tartja a bankszámláján annak érdekében, hogy a mindenkori hitelezői igények abból kielégítést nyerhessenek. A jegy zett tőkével kapcsolatos előírások, illetve korlátozások tehát egyáltalán nem alkalmasak hitelezővédelmi szerep betöltésére. Erre valódi garanciát elsősorban a társaság folyamatos fizetőképessége jelent, amelyet a társasági szerződés előírása alapján az üg yvezető fizetőképességi nyilatkozata igazolhat. Fontos hitelezővédelmi szerepe lehet a wrongful trading szabályrendszerének, amely a társaság fizetőképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztének időpontjától a vezető tisztségviselő kötelességévé teszi, hogy a társaság érdeke helyett a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján járjon el. Hitelezővédelmi okokból a törvényjavaslat módot ad a tag, részvényes korlátozott felelősségének áttörésére is, ha megállapításra kerül, hogy korlátozott felelősségével, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével visszaélt. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat általános vitája során néhány gondolat erejéig felmerült, hogy az új jogintézmények, fogalmak vagy például a wrongful trading új felelősségi alakzatának tartalommal való kitöltése a gyakorlatban problémákat jelenthet. Éppen ezért kiemelendőnek tartom azt a módosító javaslatot, amely egy társasági jogi szakértő testület létrehozását indítványozza, annak érdekében, hogy a társasági jog területén, elsősorban természetesen az új szabályokkal kapcsolatban a felmerülő problémák megoldásában szakmai segítséget, szakvéleményt adjon. Összegezve az elmondottakat úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat lezajlott vitája, még ha az látszólag rövid is volt, nagyon pozitív eredménnyel zárult. A törvényjavaslat elfogadása esetén Magyarországon olyan társasági jogi szabályozás alakul ki, amely vonzani fogja a befektetéseket még jobban, biztonságot, kiszámíthatóságot teremt a befektetőknek, védi a hitelezők érdekeit, és összess égében előremutató, példaértékű lesz egész Európában, ahogy az volt 1988ban KeletEurópára vonatkozóan. Kérem tehát önöket, hogy a törvényjavaslatot majd a szavazás során is támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok sora iban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön határozunk.
