Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. december 5 (276. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
4538 Kérem képviselőtársaimat, hogy módosító javaslatomat támogassák. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Pásztohy An drás államtitkár úrnak. PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavasla t vitája alapján megállapítható, hogy a módosító javaslatok többsége a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanok hasznosítására, eladására vonatkozó rendelkezéseket érintette. Ez érthető is, hiszen az állami földvagyonnal való gazdálkodás alapvető jelentőségű az egész társadalom számára. Az is bebizonyosodott, hogy az állam fokozottabb szerepvállalása a földkérdésben nem nélkülözhető. Ezért az országgyűlési határozatban rögzített földbirtokpolitikai célkitűzések megvalósítása mellett az állami föl dvagyonból az ország településeinek indokolt földigényét is biztosítani szükséges. A települések számára komoly gondot jelent az önkormányzati feladatok ellátásához, közérdekű, közcélú beruházások megvalósításához szükséges földkészlet hiánya, mely nem vit atható módon közvetlenül érinti a települések lakosságát is. Ezúton megfelelő termelési tényezőkkel nem rendelkező, hátrányos helyzetben lévő, de gazdálkodni kívánó személyek földhöz juttatása is kívánatos, hiszen ezen emberek megélhetését, ha nem is oldja meg, de talán nagyban segíti őket. Tulajdonképpen ennek megvalósítását szolgálja a szociális földprogram, amelyről képviselőtársaim a részletes vita kapcsán is szóltak. Bár a törvényjavaslat a Nemzeti Földalapról szóló törvény átfogó felülvizsgálatá t tartalmazza, a javaslat egyértelmű kedvezményezettjei a települési önkormányzatok. Az önkormányzatok földhöz jutásának szükségességében pedig úgy látom, nincs vita a kormány és az ellenzék között. Erre figyelemmel ezúton is szeretném megköszönni képvisel őtársaimnak a törvényjavaslathoz fűzött hozzászólásait, módosító javaslatait. Mindazonáltal a módosító javaslatokban megfogalmazottakat szakmai szempontokból nem mindegyiket támogattuk. A Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanoknak a földbirtokpolitika megva lósításán túl az indokolt földszükségletek kielégítésében is meghatározó szerepet kell betöltenie, oly módon, hogy a szabályozás ne legyen ellentétes a piac szabadságával, továbbá az állami földek felett a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet kontrollja fő sza bály szerint megmaradjon. A javaslat ezért elsősorban az állami földek tulajdonjogának átruházása helyett a vagyonkezelői jogot biztosítja az önkormányzatok részére. A törvényjavaslat lényeges eleme az, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanok önkormán yzatok részére történő vagyonkezelésbe adásáról, illetőleg tulajdonba adásáról a mindenkori kormány dönt. Az állami földek nyilvános pályáztatás, illetőleg árverés mellőzésével történő haszonbérbe adása, tulajdonba adása és cseréje pedig csak közérdekű cél fennállása esetén lehetséges, amelyről a törvény egyébként szól, hogy mi az a közérdekű cél. (1.50) Ezen garanciális szabályok kellőképpen biztosítják azt, hogy az állami földek feletti rendelkezés megfelelő kontroll mellett történjék. Keller képviselőtár sam felvetette módosító indítványában, hogy ő ezen túlmenően is szerencsésnek tartaná a szigorítást, és még nagyobb nyilvánosságot szeretne adni. Úgy gondolom, hogy a jogszabályok összehangolása mellett ennek megfelelő feltételek között biztosítani lehet a törvénybe való beillesztését. A törvényjavaslat tehát elősegíti azt, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet az állami földvagyont mint szűkösen rendelkezésre álló termelőeszközt hatékonyan, a helyi közcélokkal egyeztetve működtesse, és megteremti az álla mi földek hasznosítására vonatkozó széles körű, indokolt igények kielégítését. Úgy gondolom, az a felvetés, amit Jauernik képviselőtársam megtett, illetve Kékkői képviselőtársam is jelzett: természetesen itt bizonyos paragrafusok közötti probléma lehet, ho gy 5. vagy milyen paragrafusba illeszkedik be, de a múlt héten elfogadott, 55 éven felettiek vagy a 62 éven
