Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - Az országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ENDRE SÁNDOR (Fidesz):
3972 Hozzászólásra következik Endre Sándor képviselő úr, Fidesz. ENDRE SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A területfejlesztési koncepcióval kapcsolatban ugyanazt érde mes szerintem elmondani, mint az előbb a fejlesztési koncepcióval, hogy méltatlan az a helyzet, hogy éjszaka 2 órakor kell egy ilyen rendkívül fontos, az egész ország elkövetkezendő 1520 évére vonatkozó országgyűlési határozatot tárgyalnunk. Ez beleillesz kedik abba a kormányzati tevékenységbe, amit úgy jellemezhetünk, hogy egy tapasztalatlan, kapkodó kormányzati magatartás, mert mi más eredményezheti azt, hogy ennek így kell az Országgyűlés elé kerülnie. Azt gondolom, egyébiránt az elmúlt héten a bizottság i kisebbségi véleményben a Fidesz álláspontját hat pontban összegeztük, ha most egy kicsit részletesebben tekintjük át ezt az előterjesztést, akkor meg kell állapítani, hogy a területfejlesztési politika funkcióival és alapelveivel foglalkozó (1) bekezdés általános uniós elvek ismételt felsorolását tartalmazza minden konkrétum nélkül. A koncepció továbbra is a városok kiemelt szerepének megtartását célozza meg. Az Unió jelenleg érvényes ideológiájával ellentétben a városi övezetek fejlesztését és az oda tör ténő beutaztatás körülményeinek javítását célozza meg, a vidék fejlesztésével ellentétben. Ennek megfelelően a szubszidiaritás és a decentralizáció csak elvként jelenik meg ebben a dokumentumban, így ez már önmagában is ellentmondást hordoz. Valamennyi rég ióban a nagyvárosok szerepének megerősítését célozza meg, ami nem cseng össze a vidékfejlesztési elképzelésekkel. Úgy gondolom, hogy újra kellene gondolni ezt az alapelvet, mert ez egyáltalán nem segíti a vidéken élő emberek életét, és nem véletlen, hogy a fejlesztési pólusokról egyáltalán a terminológiával kapcsolatban, de a megvalósítással kapcsolatban is milyen élénk vita alakult ki. Úgy tűnik, hogy ez a vita sokkal inkább pártok fölött átívelő. Arról nem is beszélve, hogy ahogy azt Mikes Éva képviselőtá rsam megfogalmazta, igen komoly pénzek fordítódnak csak azért, hogy a fejlesztési pólusok egyáltalán létezzenek. Én azt gondolom, hogy ezeket a pénzeket sokkal takarékosabb módon is fel lehetne használni. Arról nem is beszélve, hogy a közigazgatási reform, ami egyébiránt valóban nem a területfejlesztés eszközrendszeréhez tartozik, de mégis meg kell hogy előlegezze ezt a területfejlesztési vitát, mert jelen pillanatban értelmezhetetlen az, hogy hogyan kerülnek a régiókba ilyen komoly pénzek, hogyan kerülhetn ek olyan felhasználásra, ami mögött nincs választott testület, illetve a választók felé történő felelősségvállalás, számonkérhetőség. Kiemel a javasat olyan országos jelentőségű integrált fejlesztési térségeket is, mint a Duna mente, a Tisza mente. Ennek k eretében, tehát a Duna mentében fogalmazza meg a DunaTisza közi homokhátságot is. Megfontolandó, és úgy gondolom, hogy a homokhátságot érdemes és lehet különválasztani; érdemes és lehet ezt lehatárolni, és a problémáival ilyenféleképpen külön foglalkoznun k. Természetesen úgy, hogy az itt megvalósuló fejlesztések kapcsolódjanak más integrált fejlesztési térségek fejlesztésével, mint például elhangzott az előbb a Tiszára vonatkozó javaslat. Csak mondom, hogy itt lehet megfogalmazni a DunaTiszacsatorna lété t vagy éppen nemlétét. És még egyszer mondom, a homokhátsági probléma kezelése kiemelt szerepet kell hogy kapjon ebben a dokumentumban is, hiszen ez több megyét érint, amennyiben Pest megye, JászNagykunSzolnok, BácsKiskun és Csongrá d megye itt élő embereinek szociológiai, geográfiai, meteorológiai problémáinak összessége. A területfejlesztési koncepció külön pontban foglalkozik a termálvízkincs hasznosításával, mondhatnánk úgy, hogy Széchenyiterv után szabadon. Ez helyes, hiszen töb b mint 400 gyógyforrás van Magyarországon. Megemlíti a termálenergiát mint egy hasznosítható, megújuló energiaforrást, és itt szeretném Pap János képviselőtársunk előbbi felszólalását az önök figyelmébe idézni. Én is úgy
