Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz):
3929 helyett e gyszerűen át akarják keresztelni az üzletrészt részjeggyé, illetve átalakított befektetői részjeggyé. Elfogyott talán a pénz? Mégsem dübörög a gazdaság? Tisztelt Képviselőtársaim! Mi a különbség az átalakított befektetői részjegy és az üzletrész között? Ne m jogi értelemben, hanem közgazdasági tartalom szempontjából. Gyakorlatilag semmi. Ami pedig a befektetői részjeggyé alakítást illeti, azonnal megjelenik a tőkekivonás, az instabilitás lehetősége. A mezőgazdaságból tőkét kivonni? Hát nem az ellenkezőjét ke llene támogatni? Így akarják megoldani, megúszni az üzletrész kérdését? Ne tegyék ezt, tisztelt kormány, kormánypárti képviselők! Teljesítsék a választási ígéreteiket, és fizessék ki a tulajdonosoknak az üzletrészük ellenértékét! Ami pedig a szövetkezetekr ől szóló törvénytervezetet illeti, vonják vissza, hiszen ezt az előterjesztést még módosításokkal sem lehet használható formába önteni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Lengyel Zoltán képviselő ú rnak, Fidesz. LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselőtársaim! Úgy tűnik, folytatódik a mezőgazdasági jogszabályok gyors lezavarása, bár ez az általános szövetkezeti törvény elvileg nemcsak a mezőgazdaságról szólna, de gyakorlatban a s zabályozások jelentős része ezt a területet érinti. Az előttem szólók elmondták, hogy ez oly jól sikerült, hogy egyetlen teendő lenne vele, mégpedig visszavonni, és helyette egy újat, használhatót alkotni. Nem tudom, mi az értelme ennek a sietségnek, hacsa k nem az, hogy lejár az ígéret határideje, és valamit produkálni kell. Nos, tisztelt képviselőtársaim, hogyha ezt a jogszabályt összehozzák, valamivel hosszabb életű lesz, mint az a passzus, amiről Kékkői képviselőtársammal beszéltünk az előző törvény sorá n. Ugyanis 2007től az Európai Unióban teljesen más jellegű szövetkezésről szól az irányelv. Tudjuk, hogy az Unióval szembe mindent - ahogyan ígérte miniszter úr , de talán ezt a dolgot meg kellene fogadni. Meg kellene nézni, hogy 2007től az Európai Unió ban milyen jellegű szövetkezéseket szeretnének. Ezek után el kell gondolni azt, hogy valójában miért jó, hogyha ezt a jogszabályt elfogadjuk, ezt a törvény megalkotja a parlament. Miért lesz jó, hogy lesz három szövetkezeti törvényünk? Valakinek tán fizetn i kellett azért, hogy csináljon egy jó szövetkezeti törvényt, és így le van kvittelve a történet, és tök mindegy, hogy egy, kettő vagy három szövetkezeti törvény mentén kell a munkát végezni az érintetteknek? Úgy gondolom, ez egy messzebb mutató történet, és sokkal fontosabb dolog attól, mint hogy így, sebtében, természetesen az éj leple alatt megvitassuk ezt a jogszabálytervezetet, és a parlament alkosson egy törvényt, amelyről előre tudjuk, hogy rossz. Miért is tudjuk, hogy rossz? Azért tudjuk, hogy rossz , mert az előterjesztőn kívül minden érintett azt mondja, hogy ebben a formájában ez a törvény nem jó, és nem lesz működőképes. Nos, akkor mire ez a sietség, képviselőtársaim? Hova sietünk a szövetkezeti törvénnyel, amikor azt mondja a MOSZ, hogy hibás, az t mondja a Hangya Együttműködés, hogy hibás, amikor azt mondja a Magosz, hogy elfogadhatatlan? Miért kell akkor tovább erőszakolni ezt a kérdést, miért nem lehet visszavonni? Akkor, amikor beszélgetünk a szakma képviselőivel és érintettjeivel, hogyan lehet ne ezt a beterjesztett törvényt valami módon javítani, faragni vagy módosítani, akkor többnyire az a végeredmény, hogy ez olyan rossz, hogy ezen módosítani sem lehet különösképpen. Tisztelt Képviselőtársaim! Gratulálok annak, aki ezt a törvénytervezetet me galkotta, mert száz sebből vérzik. Olyan büszkék szoktak lenni mindig arra, hogy az egyeztetéseket végrehajtják. Ha az egyeztetéseket végrehajtják, az érintettek véleményét kikérik, akkor hogyan kerülhet a Ház elé olyan
