Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz):
3928 Mint a törvényalkotásb an részt vevő képviselő, hivatalból ádáz ellensége és elutasítója vagyok mindenfajta diszkriminációnak. Ezért képviselői mandátumomból kifolyólag tiltakozom a szövetkezeti törvénybe éppen a szövetkezeti tagok tagi és tulajdoni jogait csorbító, ellehetetlen ítő, a jelen törvénytervezet által becsempészni szándékozó, jogilag indokolhatatlan törvényi megkülönböztetés ellen. A szövetkezeti törvényt nem támogatjuk. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Czerván György kép viselő úrnak, Fidesz. CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság tagjaként az előttünk fekvő szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot elsősorban a mezőgazdasági szövetkeze tek nézőpontjából kívánom véleményezni. A kormányzat 2003ban kötelezettséget vállalt arra, hogy a 2005. év végéig új törvényt alkot a szövetkezetekről. Ennek az ígéretének több más fontos agrártörvény egyidejű benyújtásával látszólag eleget tett. Bár ne t ette volna, hiszen ez az előterjesztés több sebből vérzik, még módosításokkal sem javítható! Egy dolgot lehet vele kezdeni: visszaadni, és az új kormányra hagyni a munka elvégzését. Tisztelt Ház! Mielőtt elfogultsággal vádolnának, itt van a kezemben három szervezet véleménye az előterjesztésről. Mindhárom vélemény, igaz, különböző okok miatt, de elfogadhatatlannak tartja a tervezetet. Ez a három szervezet egyébként a Hangya Együttműködés, a Magosz, illetve a MOSZ. Idézek: “Arra kérjük a mezőgazdasági bizott ság valamennyi tagját és az őket delegáló pártokat, hogy szíveskedjenek megakadályozni a beterjesztett szövetkezeti törvény módosítását, annak rendkívül sokféle, szövetkezetellenes, az európai szövetkezeti normákat durván megsértő tartalma miatt.” Ezt mond ja a Hangya Együttműködés. A következő idézet: “Az előterjesztő a szövetkezetekről és a gazdasági társaságokról szóló törvény sajátos elegyét alkotta meg. A tervezet a klasszikus szövetkezeti elvek és a magyar gazdaságban részt vevők érdekeinek szempontjai szerint átdolgozásra szorul, így a jelen állapotában nem támogatható.” Ezt mondja a Magosz. A következő idézet: “Az Országos Szövetkezeti Tanács tagszervezetei különböző okokból elutasították a tervezetet. Elfogadhatatlannak, a szövetkezeti stabilitást sú lyosan veszélyeztetőnek minősítette az elképzeléseket.” Ez volt a MOSZ véleménye. Mindezek alapján Kiss Péter kancelláriaminiszter expozéjában tett állításai, miszerint széles társadalmi egyeztetés eredménye az előttünk fekvő tervezet, továbbá figyelembe v eszi a nemzetközi elvárásokat, valamint a szövetkezeteket jól elhatárolja a gazdasági társaságoktól, finoman szólva nem állják meg a helyüket. Az már csak hab a tortán, hogy 2007. december 31éig három, illetve egyesek szerint három, szerintem legalább öt törvény szabályozná - ha szabályozná - a szövetkezeteket, így az 1992. évi I. törvény, a 1996. évi XXXII. törvény, az 1992. évi II. törvény, a 2000. évi CXLI. törvény, a 2003. évi CV. törvény, illetve elfogadása esetén az új szövetkezeti törvény. Ez aztán a jogbiztonság! (22.40) Tisztelt Képviselőtársaim! Beszéljünk a lényegről! Számomra egyértelmű, hogy nem egy új szövetkezeti törvény megalkotásának égető vágya vezette a kormányt az előterjesztés benyújtásakor. Valamilyen csoda folytán eszükbe jutott a 200 2es választás 619 ígéretének egyike, amelyet a “Virágzó mezőgazdaság és vidék” című fejezetben fogalmaztak meg. Így hangzott: “Megkülönböztetés nélkül megvásároljuk az alanyi jogú üzletrésztulajdonosok üzletrészét, orvosoljuk az elmúlt években elkövetett súlyos igazságtalanságokat.” Ez az ígéret nem volt más, mint rálicitálás a polgári kormány által megkezdett, a külsősök, illetve a nyugdíjas tagok üzletrészének állam által történő felvásárlására. Csak közben meggondolták magukat, és a kifizetés
