Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 28 (272. szám) - Egyes agrárágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BORKÓ KÁROLY (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
3905 később pont azok az állattartó telepek nem fognak tudni biztosítani a leendő földtulajdonosoknak, akik bérbe adják a területet. Nem hiszem, hogy erre szüksége van ma a magyar mezőgazdaságnak. Köszönöm. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Borkó Károly k épviselő úr következik két percre, Fidesz. BORKÓ KÁROLY (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én is csatlakoznék Járvás képviselő úrhoz abban a vonatkozásban, hogy a magyar állattenyésztés problémáját ez a törvénymódosítás nem fogja megoldani. Szűkebb pátriámra hivatkoznék, FelsőSzabolcsra és Beregre, ahol alapvetően az állatállomány - és Járvás képviselőtársam is mondta, hogy elvileg a koppenhágai megállapodás a húsmarhatenyésztés szempontjából nekünk jó pozíciókat biztosít - mégsem igazán nő olyan m értékben, mint amit szeretnénk. Ennek elsősorban nem az az oka, hogy a termelők az állattartó telepek mellett nem igazán jutnak földterülethez. Sokkal inkább az az oka, hogy a húsmarhatenyésztés nem igazából komoly infrastruktúraigénnyel bír, sokkal inkáb b egy külterjes tartási technológiát feltételez, amihez nem is igen kell istenigazából telep, sokkal inkább nagy legelők kellenek, tehát az állomány növekedésének a mi környékünkön, Szatmárban és Beregben elsődlegesen leginkább az az akadálya, hogy a besze rezhető tenyészállatok értéke rendkívül magas. Tehát amikor a kormány a húsmarhaállományt akarja növelni, akkor sokkal praktikusabb lenne, ha nem a takarmányvásárláshoz nyújtana támogatást, meg nem az állattartó telephez szeretne földet biztosítani a gazdá lkodóknak, hanem a tenyészállatbeszerzéshez adna jelentős támogatást, hiszen egy jobb fajtájú húsmarhatenyészüsző esetleg, ha vemhes, 250350 ezer forintba is belekerül, egy jobbféle bika ezekhez a tehenekhez félmillió forint. (20.50) És ahhoz, hogy gazd aságosan lehessen művelni, komoly tételek kellenek, tehát 304050 darab jószág, amire az ottani szerény körülmények között gazdálkodó gazdáknak nemigen van pénze. Elsősorban ebben kellene nekik segíteni. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : T ekintve, hogy több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita harmadik szakaszát az ajánlás 619. pontjaira és a 22. pontra, a bortörvény módosítására vonatkozóan. Megadom a szót ötperces időkeretben Font Sándor képviselő úrnak, Fidesz. FONT SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző szakaszhoz ugyan két indítvány érkezett, és látható, hogy komoly véleménykülönbségek alakultak ki, a most tárgyalt szakasz viszont, ami a bortörvényhez kapcsolódik - az indítványok számából látszik - elég sok képviselő fantáziáját megmozgatta, hiszen a bortörvényben egy szakaszt nyit meg, öt bekezdéssel, és mégis ehhez érkezett a legtöbb módosító indítvány. Ez érthető, hiszen az általá nos vitánál is kifejtettük, hogy a magyar borászatnak annyi kárt, mint önök szeptembertől decemberig okoznak, ennek senkinek se sikerült. Kezdték a szerencsétlen módon eltörölt 8 forint jövedéki adóval. Mert nem arról van szó, hogy a 8 forintot el kellett volna törölni már hamarabb - önök először 5ről felemelték 8 forintra, majd utána a 8 forintot törölték el nullára - nem erről volt szó, hiszen ez szakmai kérés volt régóta, de hogy ilyen szerencsétlenül töröljenek el egy jövedékiadófajtát, hogy helyette az ott maradó tátongó űr, amely védtelenné teszi a becsületes borászokat, nem kiskaput meg nagykaput, hanem mindent megenged a hamisítóknak, ilyet még egyetlenegy kormány se követett el. És akkor rátesznek még egy lapáttal a
