Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KARAKAS JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
3777 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most kétperces felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Lengyel Zoltán képviselő úrnak, Fidesz. LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Folytatnám Kis Zoltán képviselő úr gondolatmenetét az őshonos állatok védelmével és a szükséges törvény megalkotá sával kapcsolatosan. Egyébként napi probléma nem csak a génmegőrzés kérdése, hanem az állatállomány megőrzésének kérdése. Rossz belegondolni abba, hogy ha a jelenleg Magyarországon jól kezelt madárinfluenza mégis bekerül az országba, mit fogunk csinálni az egyébként szabadon tartott fodros ludakkal például. Mert akkor jön a hatóság, szabályosan elvégzi, egyébként tökéletesen a munkát, úgy kiirtják az állományt, ahogy a nagykönyvben meg írva, és utána jön a nagy kérdés, hogy na, akkor hogyan tovább. És ez a része is hozzátartozik a törvényi szabályozáshoz, hogy ezeket az állatokat utána is meg kell őrizni, szaporítóanyagként meg kell őrizni, és nem tehetjük kockára azért, mert van egy egyébként szokványos és létező betegség, ami időnként végigsöpör a földgoly ón, hogy áldozatul essen egyegy állatfaj ilyesminek. Szükséges lenne az, hogy az állam ezekről mindenféleképpen gondoskodjon. Nagyon nagy hiányossága egyébként a mai napnak, akár az állategészségügyi, akár ezt a törvényt nézzük, hogy ilyen hasonló esetek et nem modellez, és nem is foglalkozik vele. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Karakas János képviselő úrnak, MSZP. KARAKAS JÁNOS (MSZP) : Kis Zoltán jogász, én, mint mondotta m, kertész vagyok, és ezért konzultáltam hozzáértővel. Tulajdonképpen abban teljes az egyetértés, hogy a génállomány megőrzése állami feladat. Az valahol nagyon szerencsés és jó, ha egy adott állatfajta piaci értékké válik, lásd most a mangalica vagy lassa nként bébiételeknél a magyar szürke. Viszont ezeknek a védelme, mint megtudtam, úgy mint magyar szürke, vagy úgy mint magyar szarvas, gímszarvas, vagy úgy mint magyar racka, nem védhető le, tenyésztő szervezethez kötött, és örömmel hallom, hogy ezeknek rés zben a szabályozási része is alakul, illetve maguk a szervezetek is kezdenek alakulni. És ha ennek megvan a rásegítő rendeleti háttere, akkor tudjuk igazából majd legalább olyan jól érvényesíteni különböző érdekeinket, legyen ez mangalica vagy bármi, mint ahogy a Holsteinegyesülés érvényesíti ugyanezt Magyarországon, és érvényesíti ezt nem csak amióta uniós tagok vagyunk vagy rendszerváltás volt, hanem már hosszúhosszú évtizedek óta. Köszönöm. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most visszatérünk a norm ál felszólalókhoz. Megadom a szót Kékkői Zoltán képviselő úrnak, Fidesz, tízperces időkeretben. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rövid felszólalásom lesz. A törvénytervezet meghatározóan nem elvi és koncepcionális, hanem technikai jellegű módosításokat tartalmaz, jelesül az őshonos állatok genetikai értékének megőrzését célzó, valamint a mesterséges termékenyítés engedélyezésével kapcsolatos módosításokat. Engedjék meg, hogy mindkét tárgy körhöz egyegy kiegészítést tegyek. A törvénymódosítás 2. § 1. pontját idézem: “A védett őshonos, jelentős genetikai értékeket képviselő fajtáknak az eredeti állapotukban történő megőrzése nemzeti érdek és állami feladat, melynek végrehajtásáról a miniszté rium a környezetvédelemért felelős minisztérium, a tenyésztési hatóság, más szervek, valamint szakmai szervezetek bevonásával gondoskodik.” Nagyon kérem, ne
