Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KARAKAS JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
3775 kértem a tisztelt államtitkár urat, hogy a jövőben próbálja meg azt az egyeztetést megtenni valamennyi párttal, nemcsak a koalíciós kisebbik párttal, hanem az ellenzé kkel is, ami egyébként a minisztérium egyeztetési kötelezettségéből adódik. Én ezt anno, amikor államtitkár voltam, minden hónapban megcsináltam. Csak az én helyzetem még rosszabb, mint a tisztelt ellenzéki képviselőké, mert egyedül vagyok az összes törvén yre (Derültség a Fidesz soraiban.) , tehát saját magam, illetve azon háttéranyagok, amelyek a rendelkezésemre állnak, teszik a hozzászólásaimat ilyenné vagy olyanná, illetve az a rutin, amit már idestova tizenöt éve szereztem ebben a Házban annak érdekében, hogy gyorsan és megfelelő pontossággal azért át tudjam tekinteni az előterjesztéseket. Nos, ez az állattenyésztési törvényről szóló módosítás lényegében tényleg már a tartalmát tekintve csalódás, mert többet vártunk; azt gondoltuk, hogy ez egy átfogóbb re ndelkezés lesz. Annál is inkább, mert én emlékszem, hogy az elmúlt másfél évben volt nekünk egy óriási küzdelmünk: Simicskó képviselő úr, aki a Fideszben képviselő, előterjesztette az őshonos magyar állatfajták védelméről szóló országgyűlési határozati jav aslatot, amelyet én egyébként remek módon támogattam, azzal, hogy nem biztos, hogy határozatban, hanem törvényben kellene ezeket a rendelkezéseket megtenni. A kormány akkor azt mondta - még nem Pásztohy államtitkár úr volt ott és nem is Gráf miniszter úr , hogy ne vegyük ezt napirendre, mert hiszen készül az állattenyésztési törvény átfogó reformja, ott az őshonos állatfajták védelméről, azok részletes szabályairól meglesz minden. Nos, vártunk, vártunk türelmesen fél évet, csak nem jött az előterjesztés, í gy aztán napirendre is vettük Simicskó úr javaslatát, megszavazta a Szocialista Párt is, az ellenzék is, és szépen ezt az országgyűlési határozatot elfogadtuk, amelyben feladatává tettük a kormánynak, hogy ezeket a szabályokat részletesen dolgozza ki. Nos, annyi megvalósult, hogy ebben a törvénymódosításban, ami itt előttünk van, egy szakasz valóban foglalkozik az őshonos állatfajták védelmével, körülbelül akadémiai kijelentésszerűen: a védett, őshonos, jelentős genetikai értéket képviselő fajtáknak az ered eti állapotukban történő megőrzése nemzeti érdek és állami feladat, amelynek végrehajtásáról a minisztérium, a környezetvédelemért felelős minisztérium, a tenyésztési hatósági és más szervek, valamint szakmai szervezetek bevonásával gondoskodik. No há t, ha a védelmet deklarálja egy törvény, akkor a védelem jogi oltalmának kereteit törvényben kellene meghatározni, és a részletszabályok kerülhetnének miniszteri rendeletbe - ezt csak mint jogász mondom. Bár örvendetes, hogy egyáltalán ez megjelent, mert K arakas úr is utalt rá, hogy voltak példák az országunkban, és akkor még nem is voltunk európai uniós tagok, amikor őshonos állatfajták tenyésztése került ki magyar fennhatóság alól úgy, hogy annak a hasznát nem mi élveztük, sőt a kárát viseljük a mai napig is: a hetvenes években például a szarvasállomány tenyészanyagának egy része kikerült ÚjZélandra, és onnan került forgalomba. (Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Most ugyanilyen igény jelenik meg a mangalicára, meg jelenik a rackára, a szürke marhára, óriási igények vannak, és amíg törvényileg az őshonos... - itt a tenyésztésről beszélek, tehát nem a forgalmazásról, mert forgalmazni lehet, nyilván nem lehet megtiltani, hogy innen kivigyenek szürke marhát az EUba vag y egyébként más országok felé, persze, lehet. De tenyésztésbe fogni, tenyészállatokat tartani, annak a genetikai vonalát ellenőrizni, ez végül is egy olyan állami érdek, amire nemcsak az üzleti, hanem, azt gondolom, a tradicionális érdekeink is azt mondják , hogy ezt megfelelő jogi védelemmel kell ellátni. Nyilván nincs minden veszve, hogyha itt a végrehajtási rendeletet valahogy úgy hozzuk össze, hogy ebben a részletes szabályok megjelenjenek. De ebben a módosításban két dolog is megjelenik: megjelenik az ő shonos állatok védelme deklaráció szintjén, valamint piacosítjuk a megtermékenyítő
