Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3770 Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom, a benyújtott módosító javaslatokra figyelemmel a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára várhatóan következő ülésünkön kerül sor. (14.40) Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/18208. számon kapták kézhez a képviselők. Megadom a szót Pásztohy András államtitkár úrnak, a Földmű velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben. PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az európai uniós csatlakozásunk folyamatos jogharmonizációs feladatokat jelent számunkra. Ennek következményeként a hazai jogszabályok is folyamatos változásban vannak. Ezek következménye, hogy az állattenyésztésrő l szóló 1993. évi CXIV. törvény felülvizsgálatát és módosítását is kezdeményeznünk kellett. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény meghatározza az állattenyésztés szervezeti struktúráját, ezen belül a minisztérium, a tenyésztési hatóság és nem utolsósorban a tenyésztő szervezetek szerves egységet képviselő együttműködését, az egyes szereplők feladatait. Mindezt a hazai hagyományokra építve, de az Európai Unió előírásainak figyelembevételével teszi. A törvény szabályozásának stabilitását jelzi, hogy lényegesebb módosításra első ízben csak a 2004. évben volt szükség, amely akkor sem érintette a szabályozás koncepcióját, csak az Európai Unió vonatkozó szabályozásának teljes mértékű átvételét szolgálta. A tisztelt Országgyűlés elé terjesztett jelenl egi módosítási javaslat csak pontosító elemeket tartalmaz, és nem érinti a szabályozás koncepcióját. A módosítások egyébként három csoportba sorolhatók. Az első csoportba a közigazgatási hatósági eljárásrend megváltozásából adódóak, a másodikba az Európai Unió szabályozásának átvételére vonatkozóak, míg a harmadikba pedig a pontosító módosítások tartoznak. Ezt a csoportosítást követve kiemelném az egyes változásokat. A közigazgatás új eljárásrendjének hatálybalépésével a korábbi szabályozásra való hivatkozá s okafogyottá vált, így annak elhagyása indokolt. Az új eljárási törvény lehetőséget ad a végrehajthatóság, a jogbiztonság növelése érdekében törvényi szinten meghatározott eltérések alkalmazására. E keretek között kívánjuk az állattenyésztésben lefolytato tt eljárásainkhoz szükséges időt megadni. A tenyésztő szervezeti elismerési eljárás annak jelentősége okán hosszabb időt igényel, mint arra a közigazgatási eljárás szabályozása lehetőséget ad. Ezen eljárás keretében ellenőrizni kell a kérelmező szervezet m űködését, felkészültségét, a törzskönyvvezetési feladatok elvégzéséhez szükséges feltételek meglétét mind az eszközök, mind a személyi feltételek vonatkozásában. A módosításban megfogalmazott 6 hónap időtartamban szinte minden esetben lefolytatható az eljá rás. A törvényesség megőrzése érdekében erről rendelkezni szükséges. A másik ehhez kapcsolódó módosítás, amely a vonatkozó törvénnyel teljes összhangban van, a helyszíni ellenőrzések szakértők bevonásával történő végrehajtása. Ezzel a bővülő állatfaji kör és a szűkülő állami költségvetés közötti összhangot kívánjuk megteremteni a szakszerűség és a szakértelem figyelembevételével.
