Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 24 (271. szám) - Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KIS PÉTER, a mezőgazdasági bizottság előadója:
3771 A második kérdéskörről: a módosítások e csoportjában a közösségi előírások átvételét ismertetném. E körben teljesen új szabályozá s az úgynevezett spermatároló központok bevezetése. Ez a szabályozás lehetővé teszi a kifejezetten raktárjellegű létesítményekből történő szaporítóanyagforgalmazást. Az Európai Unió 2007től teszi kötelezővé a szabályozás bevezetését a tagállamok számára. Mi úgy gondoljuk, hogy az idő szükséges ahhoz, hogy az engedélyezési eljárási rend részletei kidolgozásra kerülhessenek. A behozatali szabályozás változása tagállami jelzésre született. A korábbi szabályozásban ugyanis a közösségi versenyszabályok a tenyé szállati szaporítóanyag szabad áramlása, az akadálymentes kereskedelem sérülését vélték felfedezni a tenyésztési program nevesítésében. Ezért ennek a résznek az elhagyására teszünk javaslatot. Új lehetőségként a hazai törzskönyvezési szabályoktól eltérő esetekben egyes adott tenyészetek számára a behozatal mégis lehetővé válik. Ez azt szolgálja, hogy a hazai tenyésztőket és természetesen a behozatalt kezdeményező tagállami szervezeteket ne korlátozzuk, de minden szereplő számára nyilvánvalóvá válik, hogy a behozatal nem eredményezhet tenyészállatelőállítást, azonban végtermék előállítására az igényelt tenyészállat, illetve szaporítóanyag felhasználható. A törvényjavaslat további módosításai közül fontos megemlíteni az őshonos állatok fenntartásában javas oltakat. Ez az elismert tenyésztő szervezetek szerepének növelését alapozza meg. Az állam szerepének és felelősségének megőrzése mellett törvényi szinten egyenrangú félként lehetővé tesszük a tenyésztő szervezetek együttműködését ezen igen fontos szakterül eten is. Ennek részleteit a felhatalmazások alapján a környezetvédelemért felelős miniszterrel együttes rendeletben határozzuk meg. A további módosítás a hatósági intézkedések pontosítását adja. Ez az engedélyektől eltérő tevékenységeknél alkalmazható ható sági intézkedéseket sorolja fel, így például felfüggesztést, engedélyvisszavonást. S végül a törvény eddig elmaradt kiegészítését pótoljuk azzal, hogy a jogharmonizált európai közösségi szabályokat felsoroljuk. Ezzel jelezzük, hogy az állattenyésztésről s zóló törvény a megadott 31 közösségi szabály átvételét teremti meg. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm figyelmüket. Azzal a szándékkal terjesztettem elő a törvénymódosítási javaslatot, hogy ezt a képviselőtársaim megtárgyalják, java slataikkal, észrevételeikkel gazdagítsák, és végül javaslom az elfogadását. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Most a mezőgazdasági bizottsági álláspont és a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetése következik, a nap irendi ajánlás szerinti 55 perces időkeretben. Először megadom a szót Kis Péter képviselő úrnak, a bizottság előadójának. KIS PÉTER , a mezőgazdasági bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az állattenyésztési törvény módosítás a T/18208. szám alatt került a tisztelt Ház elé. Az állattenyésztés törvényi szintű szabályozását az 1993. évi CXIV. törvény teremtette meg, mely új alapokra helyezve határozta meg az állattenyésztés szervezeti struktúráját. A törvény legutóbbi módosításár a 2004 első felében került sor az európai uniós jogharmonizációs folyamat részeként. Az állattenyésztési törvény jelenlegi felülvizsgálatát és módosítását az EUs jogszabályok változása miatt kell végrehajtani. A jelenlegi, rövidnek mondható törvénymódosít ás három fő csoportra osztható. Az egyik az államigazgatás eljárásainak új szabályozásáról szóló közigazgatási eljárási törvény előírásaihoz való igazodás. Ez részben a határidők, részben pedig a tevékenységek megosztását és megváltoztatását jelenti. A más odik csoportba tartoznak az európai uniós harmonizációs célú módosítások, melyek végül is egy közösségi intézkedés átvételét jelentik. A harmadik csoportba a pontosító jellegű módosítások tartoznak, amelyek egyrészről az előző évi
